Magyarországon több mint 4000 embernek van szüksége nap mint nap életmentő vérplazmaalapú gyógyszerekre. 2020-ban a COVID-19 miatti korlátozások következtében azonban a plazmaadók száma érezhetően visszaesett – pedig ez a négyezer ember más módszerrel nem tudja megkapni a gyógyszerét, ha pedig plazmahiány van, a gyógyszerből sem lesz elegendő. A plazmaadás csökkenésének okát nehéz meghatározni, de valószínűleg komoly szerepe lehet benne annak, hogy az emberek nem tudják, adhatnak-e egyáltalán járványidőszakban, és ha igen, akkor biztonságos-e számukra, illetve ők nem tudják-e továbbadni a betegséget másoknak a vérplazmán keresztül.
„A centrumok biztonsága miatt nem kell aggódni, mindenki betartja a szükséges előírásokat, maszk és kézfertőtlenítő használata kötelező, lehetőség szerint a másfél méteres távolságot is betartjuk” – mondta el a 24.hu-nak Dr. Nyerges Judit, a Takeda (Vascular Plazma és Sanaplasma) plazma központok ügyvezetője.
Előfordulhat, hogy valaki úgy ad vérplazmát, hogy aktív koronavírus-fertőzött, de nem tud a fertőzöttségéről, mert teljesen tünetmentes.
mivel a donoroktól levett vérplazmát a feldolgozás előtt a legszigorúbb tisztítási eljárásoknak, és ellenőrzési folyamatnak vetik alá. Bár jelenleg a COVID-19-re potenciális kezelésként alkalmazható vérplazma-terápia igencsak kísérleti stádiumban van, a betegségen átesettek is adhatnak plazmát – így a koronavírus-járvány megjelenésével nemhogy csökkent, de még nőtt is a plazmaigény. A plazmaadás nem állhat le, mert elengedhetetlen a vérplazma terápiára szoruló betegek számára, és hozzájárul az egészségügyi rendszer ellátás biztonságához.
Vérplazmát nem lehet mesterséges úton előállítani. A vérplazmából életmentő gyógyszereket készítenek hemofíliás, azaz vérzékeny betegek, veleszületett immunhiánnyal élők, csontvelő- és szervátültetettek, súlyos égési sérültek, máj- és vesebetegek, és hepatitisz B-ben szenvedők számára. Emellett plazma szükséges például a műtéteknél használt fibrin ragasztó és tetanusz elleni vakcina előállításához is. Magyarországon a vérzékeny betegek éves plazmaadagjához több mint félmillió, az immunvédekezési zavarral küszködő betegek éves gyógyszerellátottságához pedig 40 ezer donáció szükséges. A ritka betegségben szenvedő betegek számára a plazma alapú terápiák jelentik az egyetlen kezelési lehetőséget. A hemofília az egyik legsúlyosabb vérzést okozó, örökletes betegség.
A plazmaadás egyszerű és biztonságos, a véradáshoz hasonló eljárás, mely során a vér egyik alkotóelemét, a plazmát veszik le. A vérplazma szalmasárga folyadék, a vér 55%-a, főként vizet, valamint ásványi anyagokat és fehérjét tartalmaz. Plazma adáskor csak a vérplazmát távolítják el, a vörös és a fehér vérsejteket és a vérlemezkéket egy zárt rendszeren keresztül visszaáramoltatják a donor szervezetébe. Ez a folyamat plazmaferezis néven is ismert. A plazmaadás alkalmanként 45-60 percet vesz igénybe. A plazmaadás egy teljes gyógyszerészeti értéklánc elején található. A vérplazma gyűjtés kiindulópontjai a speciális plazmaadó központok, ahol kiváló minőségben gyűjtik a vérplazmát, amelyet fontos gyógyszerekké, például plazmafehérje terápiás készítményekké dolgoznak fel.
„A plazmafehérje terápia megvalósítása hosszadalmas és komplex folyamat, amely akár tizenkét hónapig is tarthat a plazma adásától kezdve egészen addig, amíg abból a betegnek beadható gyógyszer elkészül.
A plazmát olyan vírusokra vizsgálják, melyekről ismert, hogy vérrel átvihető fertőzést okoznak.
Minden levett plazmát hosszabb ideig fagyasztva tárolnak, mielőtt más levett plazmával vegyítik. Valamennyi plazmakeverék további vizsgálaton esik át, majd megkezdődik a frakcionálás folyamata, amely során kivonják a terápiás hatású fehérjéket. A plazmából nyert fehérjefrakciót tisztítják, hogy eltávolítsák a szükségtelen fehérjéket, majd a további feldolgozási eljárásokkal az esetlegesen jelen lévő vírusokat is kiszűrjék. Ezután kerülhet sor a termékek csomagolására, elosztására, míg végül eléri a célját, hogy a beteg plazmafehérjével történő kezelésben részesül” – magyarázza a plazma feldolgozásának folyamatát Dr. Nyerges Judit.
Fontos tudni, hogy néhány betegséggel nem lehet plazmát adni, ez azonban kiderül már a helyszínen, az orvosi kikérdezésnél, ami minden plazmaadásnál megtörténik. Bizonyos autoimmun betegségektől szenvedők, daganatos betegek, véralvadással, inzulinproblémákkal küzdők nem alkalmasak plazmadonornak. Fontos kikötés még az is, hogy a plazmaadó a 18-60 éves korosztályba essen.
