Ennyivel rövidül a magyarok élete a légszennyezés miatt

A Chicagói Egyetemen működő Energiapolitikai Intézet (EPIC) olyan indexet dolgozott ki, amely a légszennyezettségnek való kitettség és a rövidülő élettartam közötti összefüggést számszerűsíti – írja a Másfélfok. Az AQLI-ból (Air Quality Life Index) nemcsak a légszennyezettség mértéke derül ki, hanem az is, hogy az adott terület lakói mennyivel élhetnének tovább, ha országuk tartaná a hazai, illetve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által biztonságosnak ítélt szállópor-koncentrációs határértéket.

A szakértők az AQLI alapján egy interaktív térképet is létrehoztak, ebből többek közt az derül ki, hogy egy átlagos indiai lakos 4,3, egy átlagos kínai pedig 2,9 évvel rövidebb életet él a szálló por miatt. Fontos kiemelni, hogy országokon és régiókon belül is nagy különbségek alakulhatnak ki. Európa nagy része megfelel az uniós szálló por (PM2.5) koncentrációjára vonatkozó előírásoknak (az éves átlag nem haladhatja meg a 25 μg/m3-t), mégis az európai lakosság közel háromnegyede a WHO szigorúbb irányelveinek (10 μg/m3) nem megfelelő területen él. Egy átlagos európai 2018-ban 12 μg/m3 szálló pornak volt kitéve, ha tartanák a WHO irányelveit, akkor 3 hónappal hosszabbíthatnák meg az életét.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Kelet-Európában a probléma még súlyosabb, egy átlagos magyar például 2018-ban 14 μg/m3 szálló pornak volt kitéve, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az érték még magasabb: 15 μg/m3.

Az AQLI alapján egy átlagos magyar így 4,3 hónappal, míg egy átlagos borsod-abaúj-zempléni 5,8 hónappal él rövidebb ideig a szálló por koncentrációja miatt.

Európa legszennyezettebb országa Lengyelország, ha a levegőminőséget a WHO irányelveinek megfelelően javítanák, a varsói lakosok várható élettartama átlagosan 1 év és 3 hónappal hosszabbodna meg. Olaszországban a Pó völgye szintén súlyosan szennyezett, a helyiek átlagosan 1 évet és 2 hónapot nyernének a WHO határértékének tartásával. A helyi szennyezettség a COVID-19-hez is kapcsolódik: a betegség halálozási aránya a térségben különösen magas. A statisztikák szerint az észak-olaszországi elhunytak túlnyomó többsége olyan nem fertőző alapbetegségben szenvedett, amely a légszennyezéshez kapcsolódik.

Az európai levegőminőség javításához szigorúbb előírásokra és határértékekre, illetve azok betartására van szükség. Bár a légminőséget tovább kell javítani, pozitívumnak tekinthető, hogy az elmúlt két évtizedben hozott szabályozásoknak köszönhetően a szállópor-szennyezés 41 százalékkal csökkent a földrészen. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos európai lakos a mai szennyezésnek hosszú távon kitéve 9,4 hónappal él tovább, mintha az 1998-as szennyezési szintnek lenne kitéve.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.