Tudomány zöldövezet
Refugees on a big rubber boat in the middle of the sea that require help. Sea with people in the water asking for help. Migrants crossing the sea

Migráció: csak ízelítőt kaptunk a jövőből

Az európai közbeszéd egyik legtöbbet tárgyalt témája napjainkban a migráció, egész programokat lehet felépíteni a probléma, illetve annak lehetséges megoldása köré. A jelenség azonban valójában csak egy tünete egy komplex betegségnek, amelynek megfelelő kezelése nélkül a mostaninál sokkal súlyosabb helyzet alakulhat ki.
Korábban a témában:

A hét elején Kövér László házelnök egy siófoki lakossági fórumon meglepő kijelentést tett:

Az emberek Európa-szerte a bevándorlást és a terrorveszélyt tartják a legfontosabb kérdésnek, de a főáramú, Brüsszelt is uraló politikusok óriási erőfeszítéseket tesznek azért, hogy ehelyett a jogállamiság, a kelet-európai országok hálátlansága vagy a klímaváltozás legyen a választás tétje.

Bár utóbb pontosított, és kijelentette, hogy az éghajlatváltozás problémáját a legfontosabb kérdések egyikének tartja, egyértelmű, hogy a kormány kommunikációjában kevés helyet kap a globális felmelegedés – az európai populisták többsége eleve nem tekinti fontosnak a témát, sőt sokan kifejezetten klímaszkeptikusak. Magyarországnak lenne hová fejlődnie a klímaváltozás elleni harc terén, csak lassan haladunk a fenntartható energiarendszerekre való átállás felé.

Csak a tünet, nem a betegség

A migráció csak egy tünet, amelynek egyik kiváltója a gazdasági és politikai tényezők mellett épp a klímaváltozás. A Kaliforniai Egyetem csapata már egy 2015-ös tanulmányban kimutatta, hogy az éghajlat átalakulásának komoly szerepe volt az arab tavasz kirobbanásában, Szíriában egyenesen polgárháborúhoz vezetett a jelenség.

A klímaváltozás hatására 2007 és 2010 között példátlan aszály sújtotta az országot, ami aztán élelmiszer- és vízhiányhoz, a munkanélküliség növekedéséhez, a lakosság városokba való áramlásához, társadalmi feszültséghez, utóbb pedig tüntetésekhez vezetett, a folyamat végül a konfliktus kirobbanásában és a tömeges elvándorlás megindulásában csúcsosodott ki.

Soldier in military uniform stands on the ruins of the destroyed house. Hot spots on the planet. The concept of the fight against terrorism.
Kép: iStock

A mezőgazdasági katasztrófához az is hozzájárult, hogy Szíria nem állt készen az extrém szárazságra, az ország agrárpolitikája pedig évtizedek óta téves volt. Szíriában többnyire jelentős csapadékigényű növények termesztésére fókuszáltak, a termés elvárt nagysága miatt viszont a termesztők sorra alakították ki az illegális kutakat, amelyek szép lassan felélték a vízkészleteket.

A Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet 2019-es kutatása azt is felfedte, hogy Szíria esete nem példátlan.

A szakértők a világ 157 országában benyújtott menedékkérelmeket vetették össze a hőmérsékletre, a csapadékmennyiségre és a fegyveres konfliktusokra vonatkozó adatokkal, és megállapították, hogy a klímaváltozás a szubszaharai régióban is növelte a háborúk és kisebb harcok kirobbanásának esélyét.

Az éghajlatváltozás az utolsó szög a koporsóban: ha egy ország nincs felkészülve a globális felmelegedés hatásaira, a politikai helyzetből adódóan pedig eleve feszültség van a levegőben, a szűkösebb évek erőszakhullámot, majd tömeges elvándorlást váltanak ki.

Ez csak a kezdet

A migrációt természetesen rengeteg faktor alakítja, a jelenség összetettségéből adódóan lehetetlen teljesen felszámolni a folyamatot. Bár a globális felmelegedés mérséklésével nem fognak eltűnni az elvándorló tömegek, az biztos, hogy a megfelelő lépések megtétele nélkül a helyzet sokkal súlyosabbá válik majd.

Amennyiben nem sikerül jelentősen csökkentei az üvegházhatású gázok kibocsátását, a globális felmelegedés egyre látványosabb következményekkel fog járni, ezzel együtt pedig a menekültek száma is emelkedik majd.

Európát főként a Közel-Kelet és Afrika felőli migráció érinti, ezeken a területeken az aszály lehet az elvándorlás egyik okozója. Az éghajlatváltozás ugyanakkor világszerte hozzájárulhat a migráció fokozódásához. A csendes-óceáni szigeteken például a tengerszint emelkedésével, Délkelet-Ázsiában pedig a rizstermelő vidékek számára elengedhetetlen olvadékvizek elapadásával kényszerítheti az embereket menekülésre. A víztartalékok csökkenése ráadásul globális szinten is krízist fog okozni, hiszen az ipar számos ágazata támaszkodik a vízre.

drought earth in sunset. dramatic sky over desert. change climate
Kép: iStock

Szinte lehetetlen megjósolni, hogy pontosan hányan kerekedhet fel az éghajlatváltozás miatt. Egyes becslések szerint megfelelő intézkedések nélkül a század végére több száz millió vagy akár egymilliárd ember kényszerülhet otthona elhagyására. Elképzelni is nehéz, hogy a fogadó országon miként tudnának reagálni ekkora tömegek érkezésére. A migráció ráadásul csak az egyik következménye a globális felmelegedésnek, a mostani generációknak felfoghatatlan, milyen mértékben fog átalakulni a bolygónk, ha a mostani úton haladunk tovább.

Éppen ezért valójában az a meglepő, hogy az éghajlatváltozásnak mennyire kis szerep jut a mai közbeszédben.

Kiemelt kép: iStock

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Hooded computer hacker hacking network. Male with black hoodie using computer for identity theft or other criminal online activity.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.