Tudomány zöldövezet

Migráció: csak ízelítőt kaptunk a jövőből

Az európai közbeszéd egyik legtöbbet tárgyalt témája napjainkban a migráció, egész programokat lehet felépíteni a probléma, illetve annak lehetséges megoldása köré. A jelenség azonban valójában csak egy tünete egy komplex betegségnek, amelynek megfelelő kezelése nélkül a mostaninál sokkal súlyosabb helyzet alakulhat ki.
Korábban a témában:

A hét elején Kövér László házelnök egy siófoki lakossági fórumon meglepő kijelentést tett:

Az emberek Európa-szerte a bevándorlást és a terrorveszélyt tartják a legfontosabb kérdésnek, de a főáramú, Brüsszelt is uraló politikusok óriási erőfeszítéseket tesznek azért, hogy ehelyett a jogállamiság, a kelet-európai országok hálátlansága vagy a klímaváltozás legyen a választás tétje.

Bár utóbb pontosított, és kijelentette, hogy az éghajlatváltozás problémáját a legfontosabb kérdések egyikének tartja, egyértelmű, hogy a kormány kommunikációjában kevés helyet kap a globális felmelegedés – az európai populisták többsége eleve nem tekinti fontosnak a témát, sőt sokan kifejezetten klímaszkeptikusak. Magyarországnak lenne hová fejlődnie a klímaváltozás elleni harc terén, csak lassan haladunk a fenntartható energiarendszerekre való átállás felé.

Csak a tünet, nem a betegség

A migráció csak egy tünet, amelynek egyik kiváltója a gazdasági és politikai tényezők mellett épp a klímaváltozás. A Kaliforniai Egyetem csapata már egy 2015-ös tanulmányban kimutatta, hogy az éghajlat átalakulásának komoly szerepe volt az arab tavasz kirobbanásában, Szíriában egyenesen polgárháborúhoz vezetett a jelenség.

A klímaváltozás hatására 2007 és 2010 között példátlan aszály sújtotta az országot, ami aztán élelmiszer- és vízhiányhoz, a munkanélküliség növekedéséhez, a lakosság városokba való áramlásához, társadalmi feszültséghez, utóbb pedig tüntetésekhez vezetett, a folyamat végül a konfliktus kirobbanásában és a tömeges elvándorlás megindulásában csúcsosodott ki.

Kép: iStock

A mezőgazdasági katasztrófához az is hozzájárult, hogy Szíria nem állt készen az extrém szárazságra, az ország agrárpolitikája pedig évtizedek óta téves volt. Szíriában többnyire jelentős csapadékigényű növények termesztésére fókuszáltak, a termés elvárt nagysága miatt viszont a termesztők sorra alakították ki az illegális kutakat, amelyek szép lassan felélték a vízkészleteket.

A Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet 2019-es kutatása azt is felfedte, hogy Szíria esete nem példátlan.

A szakértők a világ 157 országában benyújtott menedékkérelmeket vetették össze a hőmérsékletre, a csapadékmennyiségre és a fegyveres konfliktusokra vonatkozó adatokkal, és megállapították, hogy a klímaváltozás a szubszaharai régióban is növelte a háborúk és kisebb harcok kirobbanásának esélyét.

Az éghajlatváltozás az utolsó szög a koporsóban: ha egy ország nincs felkészülve a globális felmelegedés hatásaira, a politikai helyzetből adódóan pedig eleve feszültség van a levegőben, a szűkösebb évek erőszakhullámot, majd tömeges elvándorlást váltanak ki.

Ez csak a kezdet

A migrációt természetesen rengeteg faktor alakítja, a jelenség összetettségéből adódóan lehetetlen teljesen felszámolni a folyamatot. Bár a globális felmelegedés mérséklésével nem fognak eltűnni az elvándorló tömegek, az biztos, hogy a megfelelő lépések megtétele nélkül a helyzet sokkal súlyosabbá válik majd.

Amennyiben nem sikerül jelentősen csökkentei az üvegházhatású gázok kibocsátását, a globális felmelegedés egyre látványosabb következményekkel fog járni, ezzel együtt pedig a menekültek száma is emelkedik majd.

Európát főként a Közel-Kelet és Afrika felőli migráció érinti, ezeken a területeken az aszály lehet az elvándorlás egyik okozója. Az éghajlatváltozás ugyanakkor világszerte hozzájárulhat a migráció fokozódásához. A csendes-óceáni szigeteken például a tengerszint emelkedésével, Délkelet-Ázsiában pedig a rizstermelő vidékek számára elengedhetetlen olvadékvizek elapadásával kényszerítheti az embereket menekülésre. A víztartalékok csökkenése ráadásul globális szinten is krízist fog okozni, hiszen az ipar számos ágazata támaszkodik a vízre.

Kép: iStock

Szinte lehetetlen megjósolni, hogy pontosan hányan kerekedhet fel az éghajlatváltozás miatt. Egyes becslések szerint megfelelő intézkedések nélkül a század végére több száz millió vagy akár egymilliárd ember kényszerülhet otthona elhagyására. Elképzelni is nehéz, hogy a fogadó országon miként tudnának reagálni ekkora tömegek érkezésére. A migráció ráadásul csak az egyik következménye a globális felmelegedésnek, a mostani generációknak felfoghatatlan, milyen mértékben fog átalakulni a bolygónk, ha a mostani úton haladunk tovább.

Éppen ezért valójában az a meglepő, hogy az éghajlatváltozásnak mennyire kis szerep jut a mai közbeszédben.

Kiemelt kép: iStock

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.