Románia többet tesz a klímakatasztrófa ellen, mint Magyarország

Korábban a témában:

Skandináv és nyugat-európai országok állnak legjobban energiarendszereik fenntarthatóvá alakításában, vagyis abban a folyamatban, amelynek fő célja a klímakatasztrófa megelőzése, elsősorban a globális felmelegedés felelősének tartott szén-dioxid-kibocsátás visszaszorításával — írta meg a Portfolio a World Economic Forum több szempont alapján összeállított listája alapján, amelyen

Magyarország a 41. helyet foglalja el a vizsgált 115 ország között, közvetlenül Románia mögött. A szomszédos Ausztria a lista élmezőnyébe, a 6. helyre került.

A World Economic Forum jelentése 115 országot értékel annak alapján, hogy mennyire haladtak előre a fenntartható energiarendszerek kialakításában. A jelentés egy úgynevezett energiaátmenet-index (ETI) mentén értékeli az egyes országokat, illetve energiarendszereiket a következő szempontok alapján: energiabiztonság és hozzáférés; gazdasági fejlettség és növekedés; környezetvédelmi fenntarthatóság és a jövőre való felkészültség. A jelentés másodlagosan a rendszerteljesítmény, illetve az átmenetre való készség szempontjából is értékeli az országokat.

A lap szerint a lista első 10 helyét nyugat- és észak-európai országok sajátítják ki, a hatodik helyen azonban Ausztria található. Az éllovas országok jelentős különbségeket mutatnak már elsődleges energiamixüket tekintve is, mindre jellemző azonban a technikai fejlődés, illetve a hatékony politikai döntéshozatal és végrehajtás kombinációja. Magyarország a vizsgált 115 ország közül a 41. pozíciót foglalja el, közvetlenül Románia mögött és Horvátország előtt, 59 százalékos (ETI) indexszel. A Portfolio hozzáteszi: a rangsort vezető Svédország 75 százalékos ETI- indexszel rendelkezik. A rendszerteljesítmény, illetve az átmenetre való készség tekintetében Magyarország 66 és 52 százalékot kapott, szemben a 81, illetve 69 százalékot elérő Svédországgal

A környező országok közül Szlovénia a 24. helyen következik, Szlovákia a 33., Románia a 40., Horvátország a 42., Szerbia a 99., míg Ukrajna a 107. helyen áll. A volt szocialista országok körében Litvánia érte el a legelőkelőbb, 19. helyezést.

Kiemelt kép: A Mátrai Erőmű Zrt. visontai hőerőműve. A vállalat külszíni fejtésű bányaüzemében évente mintegy 4 millió tonna lignitet termelnek ki, főként az erőmű számára. A hidegebb hónapokban a lakosság részéről is megnőtt a kereslet a fánál valamivel olcsóbb lignit iránt, melyből több mint 100 ezer tonnát értékesítettek eddig. A cég 10 ezer mázsa ingyen szénnel járult hozza a körzetében lévő közintézmények fűtéséhez. MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

German Chancellor Angela Merkel and Russian President Vladimir Putin arrive to give a statement on August 18, 2018 at Schloss Meseberg castle in Meseberg, northeastern Germany, where they meet to discuss conflicts in Syria and Ukraine as well as energy issues. (Photo by John MACDOUGALL / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.