A Michael Staubwasser, a Kölni Egyetem Geológiai és Ásványtani Intézetének munkatársa által vezetett csapat szerint ezek a hideg intervallumok egybeesnek azokkal a korszakokkal, amelyekből nem maradtak fenn neandervölgyiekre utaló nyomok – számol be az MTI. Ez arra utal, hogy a hideg periódusok által kiváltott ökológiai nyomás meghatározó volt a neandervölgyiek ciklikus visszatérésének és a modern emberek elterjedésének szempontjából.
A neandervölgyiek uralmától a modern ember dominanciájáig vezető átmenet Európában 45 ezer éve kezdődött. A neandervölgyiek alig néhány ezer évvel a Homo sapiens európai megjelenése után eltűntek. Sokáig folyt a szakmai vita arról, hogy mi történhetett, sokan a klímaváltozást okolták, más magyarázatok szerint járványok vagy a táplálékhiány pusztíthatták el a populációt.
Staubwasser és kollégái két romániai barlang cseppköveit vizsgálták meg, és az adatokból arra következtettek, hogy a 44-40 ezer évvel ezelőtti időszakban két szélsőségesen hideg időszak zajlott le. Az első, amely mintegy 44 ezer éve kezdődött és egy évezreden át tartott, egybeesik azzal az időszakkal, amelyből a Duna térségében hiányoznak mind a neandervölgyiektől, mind a modern embertől származó tárgyak. A második ilyen időszak nagyjából 41 ezer éve kezdődött és 600 éven át tartott, ebből az időszakból a mai Franciaország területéről hiányoznak ezek a leletek.
Ez arra utal, hogy a mindig szárazsággal együtt járó hideg időszakok alatt a neandervölgyi populáció jelentősen visszaesett
– mondta Staubwasser.
A neandervölgyi ember sok vidéken túlnyomórészt hússal, főként nagyvadakkal táplálkozott. Vadászataikat jelentősen befolyásolták a hidegbetörések. Az erdőket ekkor bokros legelők váltották fel, az emiatt elnéptelenedett területeket pedig a modem ember vette át, amely valószínűleg jobban alkalmazkodott a körülményekhez.
A periodikusan jelentkező ökológiai stressz és a megváltozott környezeti feltételek több elnéptelenedési és újra benépesülési ciklust indítottak el Európában.
Azt, hogy a neandervölgyi emberek kihalása éghajlati változásokkal állhat összefüggésben, korábbi tanulmányok is sugallták már.
Kiemelt kép: Pixabay
