neandervölgyi ember

A neandervölgyi emberek (Homo neanderthalensis) ma élő emberek legközelebbi rokonai voltak. A korai tévhitek primitív, erőszakos ösztönlényeknek írták le, ám a későbbi tudományos bizonyítékok ezt a vélekedést cáfolták.

Olyan kőeszközökre bukkantak Kínában, amilyenek korábban csak Európából kerültek elő.

Egy franciaországi lelet elemzése meglepő eredményt hozott.

A kutatók madarak húsát dolgozták fel olyan módszerekkel, amelyeket ősi rokonaink is használhattak.

A kutatók úgy vélik, hogy a Tina becenevű gyermek gondozásába a közösség több tagja is becsatlakozhatott.

Úgy tűnik, bizonyos, a neandervölgyiekhez köthető DNS-részletek növelhetik az autizmus spektrumzavarra való hajlamot.

Az ősi kórokozókat neandervölgyi emberek maradványaiban találták meg.

A nő 75 ezer évvel ezelőtt, a 40-es évei közepén halt meg.

Izgalmas, őskori leletek kerültek elő egy németországi barlangból.

A szakértők szerint a neandervölgyiek kifejezetten ügyes vadászok voltak.

Azt nehéz megállapítani, hogy az ábrák milyen céllal készültek.

Az új szülött egy eddig ismeretlen emberi ághoz tartozhatott.

A szakértők szerint elképzelhető, hogy megtalálták a neandervölgyi ember és a homo sapiens utolsó közös ősét.

A szakértők úgy vélik, hogy ízületi porckopás alakult ki ősi rokonunk ujjában.

Úgy tűnik, fajtársai ettek meg egy fiatal neandervölgyit, akinek 52 ezer éves maradványai egy barlangban voltak.

Ezek a legősibb vésett minták, amelyeket valaha felfedeztek a világon.

Egy új vizsgálatban latin-amerikai alanyok adatait elemezték.

Összesen 575 vulkanikus kőzetből készült tárgyat találtak.

Úgy tűnik, neandervölgyiek ejtették el a helyi állatokat.

Úgy tűnik, élénk kapcsolat volt a két csoport populáció között.

A lelet a Kr. e. 100-40 ezer év közötti korszakból származhat.

A szakértők egy kőeszközt tártak fel.

A maradványok nagyjából 220 ezer évesek.