A maradványok nagyjából 220 ezer évesek.
neandervölgyi ember
A szakértők a Gyenyiszova-barlang leleteit elemezték.
Az eredményekről a fiatal neandervölgyiek táplálkozására is következtetni tudtak.
A gibraltári barlangrendszer az európai neandervölgyiek egyik utolsó lakhelye volt.
Az ábrák nagyjából 60 ezer évesek.
A szakértők egy németországi leletet elemeztek.
A különleges lelőhely Olaszországban található.
Az ősi fogak a neandervölgyiek és a modern emberek keveredésének bizonyítékai.
A spanyol és görög tudósok feltételezésüket arra alapozták, hogy a téli álomnak megmaradtak a nyomai a megkövesedett csontmaradványokon.
A régi Homo fajok nem voltak képesek túlélni az intenzív klímaváltozást az olyan technológiai újítások, mint a tűzhasználat vagy a kifinomult kőeszközök.
Nyugtalanító eredményre jutott egy német kutatás.
A lelet 45-48 ezer éves.
A szakértők neandervölgyiek nyakcsigolyáit vizsgálták.
A szakértők mintegy 244 ezer nő adatait vizsgálták.
A szakértők egy bulgáriai barlangból előkerült leleteket vizsgáltak.
A kutatók modern nyugat-afrikai populációkat vizsgáltak.
A szakértők a neandervölgyi fülének egy részét rekonstruálták.
Milyen ereje lehetett egy 80 ezer éves egy emberi óriásnak, akinek mindennapjai mamutvadászattal és medvék elleni harcokkal teltek?
190 centiméteres magasságukkal a neandervölgyi férfiak igazi óriásnak számítottak.
A szakértők azokat a dél-franciaországi neandervölgyi-maradványokat elemezték, amelyek a kannibalizmus nyomait hordozzák magukon.
Átírhatja, amit a majmok és az ember közös őséről tudunk.
A maradványok több mint 100 ezer évesek, és a neandervölgyiektől származnak.
Az utolsó jégkorszak idején ismétlődő hideg periódusok sújtották Európát.
A kísérlettel a neandervölgyi agy egyediségeit akarják felmérni.
Címlapról ajánljuk
Ugron Zsolna: Nincs egy férfi? Dehogy nincs!
Ugron Zsolna új kötetében a női sorsok nyomába ered. Esterházyról, írói humorról, és ahogy a ő fogalmaz, írásokról és firkákról beszélget Nyáry Krisztiánnal. Buksó podcast.
