Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) munkatársai az Arab-félszigeten fekvő Szaffakahnál feltárt alsó paleolit leleteket tanulmányoztak – írja az IFLScience. A szakértők különböző kőeszközöket, így magköveket, szilánkokat, pengéket és kézi fejszéket elemeztek.
Az adatok azt mutatják, hogy a régióban élő Homo erectusok minimális erőfeszítést tettek a nyersanyagok gyűjtéséért és megmunkálásáért.
Úgy tűnik, hogy nem igazán erőltették meg magukat
– nyilatkozta Ceri Shipton, a csapat vezetője. A szakértő hozzátette, ősi rokonainkat láthatóan nem hajtotta úgy a kíváncsiság, mint minket.
A vizsgálat alapján a helyi Homo erectusok a régió viszonyaihoz, illetve két, mára eltűnt forrásvidékhez alkalmazkodtak. A területen a víz mellett a kőeszközök létrehozásához szükséges alapanyagok is könnyen elérhetőek voltak. A Shiptonék által tanulmányozott lelőhelytől nem messze ugyanis egy jó minőségű kőzeteket tartalmazó domb feküdt.
A kutatók azonban úgy gondolják, hogy ősi rokonaink nem mászták meg az emelkedőt a jobb darabokért, hanem megelégedtek azokkal, melyek legurultak fentről a domb lábához. Legalábbis erre utal, hogy a kiemelkedésen nem mutattak ki semmiféle aktivitásra utaló nyomot. A Homo erectusok minden bizonnyal tudták, hogy a domb tetején kiváló nyersanyagforrás fekszik, a kényelem miatt azonban nem tettek erőfeszítéseket az eléréséért.
A minimális energiabefektetés egy ideig bizonyosan hasznos volt, hosszú távon azonban meggátolta a fejlődést. A Homo sapiensekkel és a neandervölgyiekkel ellentétben a Homo erectusok nem tettek meg nagy távolságokat, ez pedig megnehezítette az eszközkészítő technikák terjedését és evolúcióját.
Az adatok arra is rávilágítottak, hogy az Arab-félsziget éghajlata már a Homo erectusok idején drámaian megváltozott.
Shipton szerint a Homo erectusok nemcsak lusták, hanem konzervatívok is voltak. Valószínűsíthető, hogy a régió végül túl szárazzá vált számukra, és ez vezetett az eltűnésükhöz.
Kiemelt kép: Thinkstock
