Tudomány
wiltshire,uk ,-3000 year jesus christ

Idegenek hozhatták a Stonehenge köveit

Szakértők egy csoportja úgy véli, sikerült kideríteniük, hogy kik emelték a híres építményt.
Korábban a témában:

Az Oxfordi Egyetem munkatársai által vezetett csapat olyan csontvázakat vizsgált, melyek a híres építménynél kerültek elő – írja az IFLScience. A szakértők a 25 emberi maradványt tanulmányozva képesek voltak megállapítani, hogy az érintett személyek hol töltötték életük nagy részét.

Az adatok alapján a többség helyi volt, és a közeli Wessexből érkezett.

Tíz személy ugyanakkor legalább 200 kilométerrel távolabbról, Walesből származott.

Ez igencsak meglepő, hiszen az időszámítás előtti 3. évezredben a régió népcsoportjaira nem volt jellemző az ilyen mértékű mobilitás.

Sőt, a vizsgálat arra is rávilágított, hogy az érintett tíz személy valószínűleg a Preseli-hegységből érkezett, épp onnan, ahonnan a Stonhenge belső körében található kisebb kövek is származnak. Ez azt sugallja, hogy az idegenek szállíthatták az építéshez a nyersanyag egy részét. Azt ugyanakkor egyelőre nem tudni, hogy a két, egymástól igen távol élő kultúra miért hozott létre egy ilyen monumentális közös építményt.

Colorful sunset over Stonehenge
Felfedezték a Stonehenge egy újabb titkát, ami zárójelbe tesz mindent, amit eddig tudtunk róla
Megint távolabb kerültünk az ősi építmény rejtélyének megfejtésétől.

Rick Schulting, a kutatás vezetője az IFLScience-nek azt mondta, a nyugat-walesi-wessexi kapcsolatban a miért egy igen érdekes kérdés. A szakértő hozzátette, nehéz megállapítani, hogy milyen okok miatt volt érintkezésben egymással a két népcsoport. Már csak azért is, mert kereskedelmi kapcsolatra utaló bizonyítékok nem kerültek elő.

Talán van annak értelme, hogy a Stonehenge-t azért építették fel, hogy összehozzák ezt a két közösséget

– nyilatkozta Schulting. A kutató szerint mindez találgatás, de elképzelhető, hogy családi vagy baráti kötődés alakult ki a két régió között.

A vizsgálatban a csapat a leletek stroncium-izotópjait analizálta. A növények az egyes térségekben más-más arányban veszik fel a talajból az egyes izotópokat. A növényeket elfogyasztó élőlények, például az emberek csontjaiban aztán felhalmozódnak az izotópok, ezek felmérésével pedig következtetni lehet arra, hogy az érintettek hol töltötték el életük legnagyobb részét.

Kiemelt kép: Thinkstock

Ajánlott videó mutasd mind

Kvangdzsu, 2019. július 21.
Hosszú Katinka a 200 méter vegyesúszás előfutamában a 18. vizes világbajnokságon a dél-koreai Kvangdzsuban 2019. július 21-én. A szám olimpiai bajnoka és világcsúcstartója 2:07.02-es idővel ért célba.
MTI/Kovács Tamás

Vizes vb: Hosszú Katinka úszásán elámult a világ

Kvangdzsuban az úszók is megkezdték a versenyzést magyar idő szerint vasárnap hajnalban. Háromszoros olimpiai bajnokunk mindjárt elképesztő időt repesztett, de Késely Ajna is egyéni csúccsal jutott fináléba, míg a férfi gyorsváltó olimpiai kvótát szerzett..

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
"Depiction of woman with the effects of chemotherapy for cancer, eyes closed, relaxing in the grass."
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.