Tudomány zöldövezet
Landscape of meadow field with the changing environment concept of climate change

Jelen állás szerint elkerülhetetlen, hogy pokollá változzon a Föld

24.hu
24.hu

2018. 08. 07. 09:11

2300-ra az olyan extrém események, mint az óriáshurrikánok, az éveken át tartó szárazságok és a tűzvészek már nem is lesznek valójában kivételesek. Az Egyenlítő környéke lakhatatlanná fog válni az emberek számára, és egyre többen költöznek majd a sarkok közelébe. Legalábbis jelen állás szerint valami ilyesmi vár az emberiségre.
Korábban a témában:

Napjainkban nehéz elképzelni, hogy milyen is lehet az úgynevezett melegház Föld, ahol a globális átlaghőmérséklet 4-5 Celsius-fokkal melegebb, mint az iparosodás előtt, a tengerszint pedig 10-60 méterrel magasabb a mostaninál. Egy új tanulmány szerint ugyanakkor meglepően könnyen elérhetjük ezt a szélsőséges állapotot – írja a Live Science.

A publikációban a szerzők azt írják, hogy van egy olyan küszöbhőmérséklet, amely felett azok a természetes rendszerek, melyek jelenleg hűtik a Földet, haszontalanná válnak. Ettől a ponttól kezdve az egymást követő klimatikus események hatására beállhat a melegház állapota.

Bár a szakértő egyelőre nem biztosak benne, de úgy vélik, hogy a határ 2 Celsius-fokos globális felmelegedésnél lehet.

A párizsi klímaegyezmény fő célja pedig éppen az, hogy az iparosodás előtti szinthez képest 2 Celsius-fok alatt tartsák a felmelegedést.

Felboruló természet

A Föld egy természetes ciklushoz igazodva bizonyos időközönként hol lehűl, hol felmelegedik. Jelenleg bolygónk épp egy melegebb korszakát éli, de így is rendelkezik olyan természetes rendszerekkel, melyek segítik a hőmérséklet stabilizálását. Sok kutató szerint ugyanakkor az emberi tevékenység már olyan súlyos hatással van a Földre, hogy ezek a hűtő folyamatok egyre kevésbé éreztetik hatásukat.

Amennyiben a szén-dioxid-kibocsátás változatlan marad, a jégkorszakot és a felmelegedést előidéző ciklus megszűnhet, és a Föld önmagát kezdheti el fűteni.

Abban a pillanatban, amikor a bolygó velünk, emberekkel együtt válik az üvegházhatású gázok kibocsátójává, akkor, ahogy el lehet képzelni, a dolgok nagyon gyorsan kezdenek el gyorsulni a rossz irányba

– nyilatkozta Johan Rockström, a Stockholmi Egyetem munkatársa és az új tanulmány társszerzője.

Az új vizsgálatban a kutató kollégáival korábbi tanulmányokat elemzett, hogy felmérje azokat a természetes reakciókat, melyeket a természet adhat az éghajlatváltozásra.

Az esőerdők például normál állapotukban maguk állítják elő a nedvességet. A fakivágás és a hőmérséklet emelkedése miatt ugyanakkor ez megborulhat, és az erdők idővel saját magukat kezdhetik el szárítani. Az egykori esőerdők végül szavannákká alakulnak, a folyamat pedig hatalmas mennyiségű szén-dioxid felszabadulásával jár együtt. Ez aztán más rendszerekre, például az óceáni áramlásra is hatással lehet.

Az egészet nagyjából úgy kell elképzelni, mint egy sor dominót: ha egyszer az első folyamat megkezdődik, az beindítja a többi folyamatot is.

A fakivágás teljesen felboríthatja az esőerdők egyensúlyát (kép: Thinkstock)

Rockström szerint szerencsére van megoldás. Az első és legfontosabb dolog az lenne, hogy 2050-re állítsuk meg a szén-dioxid-kibocsátást. Ez azonban önmagában nem lenne elegendő: globális összefogásra is szükség van, hogy világszerte minden szektort fenntarthatóbbá tegyünk.

Ennek eléréséhez az kell, hogy ne rövid távú nemzeti célokban gondolkozzunk, hanem együtt dolgozzunk a bolygó megmentésén.

Kiemelt kép: Thinkstock

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.