Tudomány
Young pretty woman relaxing near ocean. Blurred effect, lens flares effect, intentional sun glare

Többféle rákot okozhat a napfény

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 06. 08. 17:17

Nélküle nem élhetnénk, de a túl sok is végzetes lehet, az anyajegyeket figyelni kevés. Mutatjuk az arany középutat, a védekezés módjait, fényvédőket és faktorszámot: „hasznos tuti tippek” tengerét hátrahagyva a tudomány kap most szót.
Korábban a témában:

Ritka az ilyen átfedés, de a modern orvostudomány éppúgy tekint a Napra, mint elődeink évezredeken át, miszerint az élet és egészség forrása, de ölni, pusztítani is képes. Télen a D-vitamin napfényhiányból adódó alacsony szintje veszélyezteti nagyon komolyan egészségünket, nyáron pedig a túlzott napozás lehet végzetes.

Pár évvel ezelőtt egy konferencián hangzott el az ijesztő összegzés: az emberiség 3,3 milliárd életévet veszít azzal, hogy nem éri elég napsugárzás, miközben 1,5 milliót a sugárzás káros mértéke miatt. Itt részleteztük:

Nem kell nagy koponyának lenni: a túl sok és a túl kevés is káros. Már csak az a kérdés, merre vezet az arany középút? Dr. Rózsa Annamária, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyászának segítségét kértük.

Témánk szempontjából a Napból érkező, a látható tartományon kívül eső elektromágnes sugárzás bír jelentőséggel: az ultraviola vagy UV-sugárzás. Hullámhossza 100-400 nanométer közé esik, ez alapján bontjuk három kategóriára:

  • UVA-sugárzás (320-400 nm): hozzájárul a bőr öregedéséhez, ráncok és egyes daganattípusok kialakulásához, segíti a barnulást.
  • UVB-sugárzás (290-320 nm): bőrünk ennek hatására állítja elő a létfontosságú D-vitamint, elősegíti a barnulást, de ez a sugárzás felelős leginkább a bőrrákos megbetegedésekért, a leégésért is.
  • UVC-sugárzás (200-290 nm): pusztítóan hat minden földi életre, szerencsénkre a magaslégköri ózon kiszűri, megóv tőle.

Ehhez kapcsolódva a bőrgyógyász szakorvos el is oszlat egy tévhitet:

A szoláriumcsövek csak egészen minimális mértékben bocsátanak ki UVB-sugarakat, ezért hatásuk elhanyagolható a D-vitamin szintézisében, egészségügyi előnyük nincs.

Áldás és átok

A napsugárzás legnagyobb áldása tehát a megfelelő D-vitaminszint biztosítása, de hogy ehhez mennyi időre van szükség, arra csak ökölszabályt mondhatunk. UV-védelem nélkül átlagos nyári napon körülbelül tíz perc alatt ér minket annyi sugárzás, amivel szervezetünk vitaminellátottságát biztosíthatjuk. Meg is fordíthatjuk: napi 10 perc kell is ahhoz, hogy feltöltődjünk. Nem kell direkt napozás, elég ha a lenge, nyári ruházat alól kilógó bőrfelületet éri a napfény.

Couple lying on beach, holding hands, smiling, overhead view
Fotó: Thinkstock

A gyakorlat persze köszönőviszonyban nincs ezzel, hiszen ha valaki csak munkába jön-megy, bevásárol, sétál egy kicsit, már többet tartózkodik napon. Mi történik ilyenkor? Az UVB-sugárzás a bőr legfelső rétegében, a hámban nyelődik el, az UVA mélyebbre, az irháig hatol.

Mindkét sugárzás serkenti a pigmenttermelő sejtekben, az úgynevezett melanocita sejtekben a melanin termelődését, vagyis barnulunk. Ilyenkor valójában szervezetünk önvédelmi reakciójának lehetünk szemtanúi, ezek a sejtek nyújtanak védelmet a hámsejtek DNS-károsodásával szemben. Úgy is mondhatjuk: a napfény ad muníciót a Nap káros hatásai ellen

– fogalmaz Rózsa Annamária.

A hirtelen és/vagy túl sok sugárzás viszont napégést okoz, ez bőrünkön tünetileg megegyezik azzal, ha forró tárgy égeti meg a bőrt. Olyan toxikus molekulák szabadulnak fel, amelyek bonyolult folyamat eredményeként DNS-károsodást idézhetnek elő a sejtekben, növelik a bőr daganatos megbetegedésének esélyét. Sőt, megfigyelések igazolják, hogy a gyerekkori napégés a legveszélyesebb: minél többször és súlyosabban égett le valaki élete korai szakaszában, felnőttként annál nagyobb eséllyel fenyegeti bőrrák veszélye.

A melanoma nem minden, sőt

A védelem nélküli, túlzásba vitt napozás viszont bármely életkorban komoly probléma forrásává válhat. Az UV-sugárzás elkerülhetetlenül mutációkat idéz elő a bőr sejtjeiben, amelyeket a működésbe lépő javítómechanizmusok nem minden esetben tudnak helyre hozni. Ha pedig komoly DNS-hibák alakulnak ki, megkezdődhet a rosszindulatú daganatok fejlődése.

Ilyenkor kap mindenki melanomára gondolva az anyajegyeihez:

A melanoma a pigmentsejtekből kialakuló bőrdaganat, de csak az esetek 40 százaléka indul ki anyajegyből. Ezek az elváltozások több pigmentsejtet tartalmaznak, ezért valamivel nagyobb a rizikó

– magyarázza a bőrgyógyász.

Nagyon fontos az anyajegyek szűrése és a rendszeres bőrgyógyászati kontroll a melanóma mielőbbi felismerése miatt, de közben ne feledjünk más hasonlóan veszélyes és UV-sugárzás okozta bőrdaganatokat sem. Rózsa Annamária elsősorban a basaliomára, valamint a spinaliomára (laphámsejtes daganat)  hívja fel a figyelmet: utóbbi a melanomához hasonlóan adhat belszervi áttéteket.

Doctor examining the skin of a woman. 
Paris, France 

VOISIN/PHANIE
Fotó: VOISIN/PHANIE /AFP

Fenti daganattípusok jellemzően a napnak leginkább kitett bőrfelületeken – kézfejeken, arcon, vállon, kopasz fejfoltokon jelenhet meg a vöröses, hámló, beszűrt bőrtünetként– utóbbi azt jelenti, hogy nem a csak a bőr szintjén jelenik meg, hanem annál mélyebb, tapintható. A basaliomát laikusként leginkább kisebesedő, gyógyulni nem akaró „pattanás” formájában érhetjük tetten.

11-15-ös szabály

A napfényt kizárni, kerülni nyilván nem lehet életszerű, ezért a legjobb megoldás fényvédő készítmények használata, de nem csak nyaraláskor. Mindennapi élethelyzetekben az utcán, buszmegállóban bőven káros mennyiségű sugárzást gyűjthetünk be, ezért első „jótanácsként” alkalmazzuk őket a hétköznapokban is.

Ami a direkt napozást illeti, az UV-sugárzás napon belül 11 és 15 óra között a legerősebb, ilyenkor mindenképp kerülni kell. Előtte vagy utána ha valaki fokozatosan szoktatja bőrét a naphoz és gondoskodik megfelelő fényvédelemről, gyakorlatilag addig aszalódhat a napon ameddig akar.

Fényvédelem kétóránként

Mit jelent a megfelelő fényvédelem? Az embereket Fitzpatrick szerint 6 bőrtípusba soroljuk.

  • Az I-es típus nagyon világos bőrű, szőke vagy vörös hajú emberek, mindig leégnek, soha nem barnulnak.
  • A II-es bőrtípus szintén fehér, rendszerint leég, nehezen barnul.
  • A III-as közepesen világos bőr, barna szem, barna haj, csak néha ég le, fokozatosan barnul. IV-es a mediterrán kreol bőrtípus, könnyen barnul.
  • Az V-ös a barna bőr, sötét szem, sötét haj, nagyon könnyen barnuló típus.
  • A VI-os a fekete bőrtípus.

Bőrtípusunktól függ, hogy mennyi időt tölthetünk a napon leégés kockázata nélkül. A fényvédő krémek ezt a meglehetősen egyénfüggő időt nyújtják meg faktorszám szerint: a II-es bőrtípus például elvileg 10 perc alatt leéghet, 20-as faktorszámú fényvédővel viszont ehhez már 200 perc kell.

Young woman applying sunscreen lotion on the beach
Fotó: Thinkstock

Elméletben, mert a krém kopik és az UV-sugárzás ereje is változó. A legbiztosabb, ha szakember segítségét kérjük a bőrünk típusát, aktuális állapotát és a várható sugárzás mértékét szem előtt tartva. Utóbbiról például itt tájékozódhat napi szinten, illetve létezik mobilapplikáció is.

A krém „kopik”… A fényvédő készítmények fizikai és kémiai komponenseket is tartalmaznak, a megfelelő hatás érdekében általában a kettőt együtt: előbbi visszaveri a napsugarakat, utóbbi elnyeli. A kémiai komponensek azonban elbomlanak, illetve mindkettőt ledörzsöljük, vízzel, izzadtsággal lemossuk. Ezért kell komolyan venni a figyelmeztetést, hogy a fényvédők alkalmazását legalább kétóránként ismételni kell.

Nagy melegben, erős UV-sugárzás esetén a fényvédelemhez tartozik a lenge, szellős ruházat, a füleket, arcot, nyakat árnyékoló kalap viselése, illetve a megfelelő szűrővel ellátott napszemüveg is.

Rákot okoz a védekezés?

Ebből adódik az egyre szélesebb körben terjedő dilemma, miszerint a kozmetikumok kémiai anyagai rákkeltőek lehetnek, de a doktornő véleménye megszabadít kétségeinktől:

A fényvédőknek tulajdonított káros hatások eltörpülnek azok mellett, amelyeket az UV-sugárzástól szenvedhetünk el védelem nélkül.

A kutatás folyamatos, miként az ellenőrző hatóságok által végzett tudományos munka is, a szigorú szabályozás pedig biztossá teszi, hogy az összetevők közül kiszűrik a bizonyíthatóan vagy gyaníthatóan rákkeltő összetevőket. Külsőleg alkalmazható anyagokat hiába is keresünk, belülről védhetjük magunkat: fényvédő hatással bír az E- és a C-vitamin, a bioflavonoidok és a béta-karotin. De kizárólag ezekre még véletlenül se bízza magát senki.

Mi a konklúziónk? Fokozatosság, UV-szűrő készítmények használata, mérlegelés, józan ész. Ahogy a két és fél évezredes kínai bölcsesség tartja: ismerd meg ellenséged és ismerd meg magad, száz csatában nem találsz legyőzőre. Főleg, ha az ellenség egyben legjobb barát is…

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.