Tudomány

Szívbeteg volt Ötzi, a jégember

Nagyjából 5300 évvel ezelőtt egy férfi holtan esett össze az Alpokban, hátában egy nyílheggyel. Az egyedi környezeti viszonyoknak köszönhetően a holttest kivételesen jó állapotban konzerválódott. Az 1991-ben azonosított jégmúmia Ötzi néven utóbb a világ egyik legismertebb régészeti leletévé vált.

A bolzanói Központi Kórház csapata a közelvmúltban CT-vel vizsgálta meg a jégmúmia szívét – írja az IFLScience. Az elemzés során a kutatók több elmeszesedést is kimutattak a koszorúereknél, a nyaki verőérnél, illetve a koponya aljánál futó artériáknál.

Patrizia Pernter, a kutatócsapat tagja szerint a mész jelenléte arra utal, hogy az érintett erekben elmeszesedéses lerakódások alakultak ki. Az Ötziben talált meszesedés mértéke egy nagyjából 45 éves férfi állapotának feleltethető meg.

Ötzihez köthető fejszét találtak az Alpokban
Úgy tűnik, az Alpok korabeli lakói egyáltalán nem éltek elszigetelten.

Ez összhangban van az eddigi becslésekkel, melyek szerint a jégember 46 éves volt, amikor meghalt. Mivel Ötzi jóval aktívabb életet élt, mint a mai emberek, feltételezhető, hogy

az elmeszesedést genetikai tényezők okozták.

Egy korábbi, 2012-es genomanalízis már rávilágított, hogy a rézkori férfi hajlamos lehetett a szív-és érrendszeri betegségekre.

Pernter szerint a kalciumlerakódások az egyéb faktorok, például a dohányzás és az életkor mellett fontos előjelei lehetnek a koszorúér-betegség kialakulásának.

Az új kutatás azt bizonyítja, hogy a maradvány nemcsak a legidősebb ismert európai múmia, hanem az érmeszesedés egyik legkorábbi példája is egyben.

(Kiemelt kép: AFP/Markus C. Hurek/DPA)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik