Tudomány
Ancient cuneiform writing on stone on blue background.

Elveszett asszír városra bukkantak Irakban

24.hu
24.hu

2018. 05. 14. 10:13

A 4800 éves Mardámán romjait Észak-Irakban, Kurdisztán területén azonosították. A települést a történelem során többször lerombolták, majd újraépítették.
Korábban a témában:

A Tübingeni Egyetem csapata évek óta dolgozik a helyszínen. A kutatók tavaly nyáron egy palota romjainál 92 ékírásos táblára bukkantak – számol be a Live Science. Utóbb Betina Faist, a Heidelbergi Egyetem nyelvésze megfejtette a szövegeket, így derült ki, hogy az érintett települést Mardámánnak hívták.

A lelőhely a mai Basszetki közelében fekszik. A szakértők szerint a település időszámítás előtt 2800-2650 között jöhetett létre, fénykorát pedig 1900-1700 között élte. Mardámán virágzása az Újasszír Birodalom korában is folytatódott, időszámítás előtt 911-612 között.

A romoknál talált táblák megközelítőleg időszámítás előtt 1250-ből származnak. Ekkor a település az Asszír Birodalomhoz tartozott, kormányzója pedig Asszur-naszír volt. Korábban, más régészeti lelőhelyeken azonosított táblák azt sugallják, hogy Mardámán az asszír uralom előtt önálló városállam volt.

Mardaman kép: Matthias Lang/ Benjamin Glissmann, University of Tübingen eScience-Center

A palota, melyben a leleteket találták, nagyjából 4200 éve pusztult el. A kutatók úgy vélik, hogy a történelem során Mardámánt többször megtámadták és részben lerombolták, majd újraépítették.

Az edényeket, melyekben az ékírásos szövegeket találták, vastag agyagréteggel fedték be. Úgy tűnik, hogy a város egykori lakói mindent megtettek, hogy megóvják a táblákat.

A régészek azt tervezik, hogy folytatják az ásatásokat a romoknál. Mardámánt, a legtöbb kurdisztáni lelőhellyel ellentétben, szerencsére elkerülték a fosztogatók. Így könnyen elképzelhető, hogy további értékes maradványok kerülnek még elő a területéről.

Peter Pfälzner, a Tübingeni Egyetem munkatársa szerint Mardámán helyzetéből adódóan, a Mezopotámia, Anatólia és Szíria közt futó kereskedelmi utak mellett fekve minden bizonnyal jelentős befolyásra tett szert.

Időnként a nagy mezopotámiai hatalmak ellenségévé vált

– tette hozzá a kutató.

A Tübingeni Egyetem csapata 2013 óta dolgozik a területen, igaz, a lelőhelynél már az 1960-as években is előkerültek leletek.

(Kiemelt kép: Thinkstock)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Bielik István / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.