Tudomány az élet nagy kérdései
Woman holding red heart

Hogyan alakult ki a szív szimbóluma?

Lugosi Péter
Lugosi Péter

újságíró. 2018. 05. 13. 11:00

A szív szimbóluma az egyik legtöbbet használt jelkép, amit világszerte használnak a szeretet, a szerelem vagy éppen az egészség kifejezésére. Mindezt úgy, hogy a szimbólum formája igazából nem sokban hasonlít a valódi szerv alakjára.
Korábban a témában:

Több elmélet is létezik arra vonatkozóan, hogy mi inspirálta a szívszimbólum alakját.

A legelterjedtebb elképzelés szerint a formát egy ókori gyógynövény, a fogamzásgátlóként használt szilfium termése ihlette. A kutatók nem tudják, hogy a görögök és rómaiak pontosan mely növényre használták a megnevezést, de a tudomány több olyan fajt ismer, amire illenek a korabeli leírások.

A szilfium egy feltételezett rokona, a közönséges medvetalp (Heracleum sphondylium) (kép: Wikimedia Commons/Közkincs)

Elképzelhető, hogy a növény szimbóluma az ókorban

a fogamzásgátlással és a szexszel való kapcsolat miatt vált népszerűvé.

A szív formájú termés az időszámítás előtti 6-5. században már a kürénéi ezüstérméken is feltűnt.

Más elképzelések szerint a modern szívszimbólum alakja a női mellek, a szeméremdomb, Amor nyílhegyének vagy éppen a herezacskó formájából eredeztethető.

Hogy jött a nyúl és a tojás a húsvéti ünnephez?
Sokan ma már nem is tudják, minek a szimbólumai ezek.

Az sem kizárható, hogy a jelkép azután született meg, hogy a középkori tudósok az ókori orvosi szövegeket felhasználva igyekeztek megrajzolni a szív felépítését. Az egyház ugyanis megtiltotta a boncolást, az orvosoknak ezért a korábbi, pogány időkből származó forrásokra kellett támaszkodniuk.

A 14. században az itáliai Guido da Vigevano például olyan szíveket vázolt, melyek sokban emlékeztetnek az Arisztotelész által leírt szervre.

Így ábrázolta az emberi testet Guido de Vigevano (kép: Wellcome Images/CC-BY-4.0)

Akárhogy is, az egyedi szimbólum a 13. századtól kezdődően fokozatosan vált a szív és a szeretet jelképévé. A szervről ugyanis már az ókorban is úgy hitték, hogy az érzelmek befolyásolásának központja.

A szimbólum igazán a reneszánsz korában, a vallásos művészet révén lett népszerű, igaz, ekkoriban még általában fejjel lefelé ábrázolták. A forma a korszakban egyre letisztultabbá vált, míg a 15. században, a játékkártyák elterjedésével létre nem jött a ma is ismert, vörösre színezett, alul csúcsosodó változat.

16. századi német kártyák (kép: Wikimedia Commons/Közkincs)

A 18-19. századra a szív egyre gyakrabban szerepelt a populáris kultúrában is, mint a szerelem jelképe – üdvözlőkártyákon, édességeken tűnt fel a motívum. Az 1990-es években pedig már a videojátékokban is feltűnt a szív, mint az életerő egyik szimbóluma. Ezt a jelentést idővel az egészségügy is átvette.

AZ ÉLET NAGY KÉRDÉSEI

Mindig is foglalkoztatott valami, amire nem találtad meg a választ, esetleg nem volt időd utánajárni? Küldd el nekünk, és mi választ adunk az élet nagy kérdéseire.

Kövess minket rendszeresen, lehet, hogy a te kérdésed lesz a következő?!

(Kiemelt kép: Thinkstock)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2009. június 19.
Kósz Zoltán és Varga II Zsolt harca a labdáért a vízilabda gálán 2009. június 19-én. A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodában rendezik a vízilabda ünnepét, a Vodafone Aranygálát. A mérkőzésen egy medencében játszik a 21 olimpiai aranyérmet, illetve az elmúlt 12 évben Európa-bajnoki vagy világbajnoki aranyérmet nyert vízilabdázó. A gála bevételét jótékony célra, a magyar vízilabda-utánpótlás javára fordítják.
MTI Fotó: Beliczay László
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.