Tudomány az élet nagy kérdései

Hogy jött a nyúl és a tojás a húsvéti ünnephez?

Lugosi Péter
Lugosi Péter

újságíró. 2018. 04. 02. 09:00

Valószínűleg senkinek sem okozunk meglepetést: a nyúl és a tojás jelképe a kereszténység előtti időkből gyökerezik.
Korábban a témában:

Kevés olyan keresztény kultúrkörben mozgó ember van, akinek a húsvétról ne jutna eszébe a nyúl és a tojás. Bár a húsvét a kereszténység ünnepe, mind időpontja, mind szimbólumrendszere pogány eredetű.

Napjainkban is világszerte több vallásban tartanak ünnepet a tavaszi napéjegyenlőség környékén, és ez a távoli múltban sem volt másként. Ezen periódus a természet ébredése és a megnyúló napok miatt az emberek számára az újjászületés és a fény ünnepeinek időszakát jelenti.

Róma királya döntött úgy: inkább január elseje legyen az évkezdet
A természet rendje szerint semmi logika nincs abban, miért nem maradt március elseje az évkezdet. Ha úgy tetszik, egyszeri és szubjektív döntés volt.

A kereszténység terjedését megelőzően Európában is éltek efféle pogány ünnepek, melyek utóbb, az új vallás térnyerésével sem tűntek el nyom nélkül.

Mivel Jézus feltámadásának története egybeesett a pogány újjászületéssel kapcsolatos szokásokkal, a korábbi vallási elemek beépültek a keresztény ünnepbe. Az angol Easter és a német Ostern szavak is pogány eredetűek, és az ősi kelta napéjegyenlőségi ünnepre, az Ostarára (Eostréra) utalnak.

Nyúl és tojás Jézus feltámadásának ünnepén

Szaporasága miatt a nyúl már az ókor óta a termékenység egyik fő szimbólumának számít.

Egyes elképzelések szerint a kelta termékenységistennő, Ostara szent állata is a mezei nyúl volt, így a jelkép a pogány ünneppel együtt került át a keresztény húsvétba. A nyúlszimbólum átvételét segíthette, hogy a középkorban úgy vélték, hogy a mezei nyulak szűzként is képesek teherbe esni – ez pedig jól illeszkedett a Mária-kultuszba.

Kép: Thinkstock

Hasonló módon a tojás is a termékenység, újjászületés egyik ősi jelképe. Meglepő lehet, de a tojások díszítése sem az újabb idők találmánya. Pierre-Jean Texier, az Aix-Marseille Egyetem munkatársának 2010-es tanulmánya szerint már 60 000 évvel ezelőtt, Afrikában is vittek fel karcolt dekorációkat a strucctojások héjára.

Egyiptomban a fáraók korát megelőző időszakban, illetve Kréta és Mezopotámia korai kultúráiban a tojás a halál és újjászületés jelképe volt. Valószínűleg ezek az ősi hagyományok utóbb a többi Mediterráneumban kialakuló vallásra, így a kereszténységre is hatottak. A tojásszimbólum emellett Európában is élhetett a kereszténység előtt, egyes elképzelések szerint szintén kapcsolódott Ostara ünnepéhez.

A tojásfestés hagyománya feltehetőleg perzsa eredetű, de már az ókeresztényeknél megjelent: Mezopotámiában vörös festéket használtak a színezéshez. A vörös szín a hagyomány szerint Jézus vérét szimbolizálta. Utóbb a szokás az egész keresztény világban elterjedt.

És hogy mégis hogyan alakulhatott ki a tojást tojó nyúl képe? Nos, a két termékenységi szimbólum minden bizonnyal már a távoli múltban is gyakran szerepelt együtt. Valószínűsíthető, hogy összevonódásukat a középkorban segítette, hogy a nyugati kultúrkörben gyakran jelenítettek meg mezei nyulakat. Ezek az állatok nem üregekben ellenek, hanem fészekszerű, elzárt és száraz helyeken hozzák világra utódaikat – hasonló körülmények közt, mint ahogy a madarak a tojásaikat tojják.

AZ ÉLET NAGY KÉRDÉSEI

Mindig is foglalkoztatott valami, amire nem találtad meg a választ, esetleg nem volt időd utánajárni? Küldd el nekünk, és mi választ adunk az élet nagy kérdéseire.

Kövess minket rendszeresen, lehet, hogy a te kérdésed lesz a következő?!

(Kiemelt kép: Pixabay)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

„Csak attól félek, hogy elhányom magam”

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.