Tudomány az élet nagy kérdései

Mi okozza a jellegzetes esőszagot?

Lugosi Péter
Lugosi Péter

újságíró. 2018. 04. 16. 12:13

Egy kiadós nyári zápor jellegzetes illattal tölti meg a levegőt. Az, hogy mi is okozza az egyedi szagot, nemcsak a laikusokat, de a kutatókat is régóta foglalkoztatja.

Az esőillatot tudományos eszközökkel Isabel Joy Bear és R. G. Thomas kezdte el vizsgálni – írja a Smithsonian. 1964-ben megjelent tanulmányukban egy külön kifejezést is bevezettek az egyedi szagra: a petrikhórt – a görög petra, azaz kő; illetve ikhór, azaz az istenek vére szavakból.

A tanulmány szerint a különös illatot a növények által a száraz periódusokban kiválasztott olajok adják. Ezek az anyagok alapvetően a csírázást gátolják: azért termelődnek a szárazság alatt, hogy meggátolják a vízért küzdő vetélytársak fejlődését.

Az eső hatására a talajra és kőzetekre lerakódott olajok felverődnek, vegyületeik pedig a levegőbe áramlanak.

Az olajokat felépítő molekulák aztán egyéb anyagokkal, például geozminnel is elkeverednek. A jellegzetes illatú vegyületet bizonyos talajbaktériumok állítják elő. A mikroorganizmusok által termelt spórák a növényi olajokhoz hasonlóan az esőcseppek hatására verődnek fel.

A vegyületre egyébként különösen érzékeny az ember, az esőszag mellett a frissen szántott talaj szagát, illetve az ivóvíz mellékízét is ez adja.

Mivel a baktériumok a spóráikat főként száraz időszakban állítják elő, általában azon esőzések után a legerősebb a geozmin illata, melyeket hosszabb száraz periódus előzött meg.

Forrás: Pixabay

A harmadik petrikhórt okozó tényező az ózon. A villámcsapások hatására képesek szétválni a légkörben található oxigén- és nitrogénmolekulák, melyek aztán gyakran egymással lépnek reakcióba, létrehozva a nitrogén-monoxidot. Az anyag további vegyületekkel kezd interakcióba, így ózon jön létre.

Néha a vihar előtt is érezni lehet a levegőben az ózon egyedi, szúrós, klórra emlékeztető szagát, hiszen a molekula hatalmas távolságokat képes utazni.

Miért szeretjük az esőszagot?

A szakértők szerint a petrikhór szeretetének hátterében evolúciós okok állnak.

Diana Young, a Queenslandi Egyetem antropológusa például egy nyugat-ausztráliai népcsoportot, a pitjantjatjarákat vizsgálata során megfigyelte, hogy a csoport tagjai az esőszaghoz a zöld színt társítják. A kapcsolat oka az első esőzés és a növényzet burjánzása közti összefüggés.

Young szerint a különböző érzékszervi tapasztalatok az evolúció hatására társadalmi szinten keveredtek el.

A szakértő a jelenséget kulturális szinesztéziának nevezi.

Mivel megfelelő mennyiségű eső nélkül sem a növényzet, sem az állatvilág nem válhat bőségessé, fejlődése során az ember érzékennyé válhatott az éltető eső fizikai jeleire.

AZ ÉLET NAGY KÉRDÉSEI

Mindig is foglalkoztatott valami, amire nem találtad meg a választ, esetleg nem volt időd utánajárni? Küldd el nekünk, és mi választ adunk az élet nagy kérdéseire.

Kövess minket rendszeresen, lehet, hogy a te kérdésed lesz a következő?!

(Kiemelt kép: Pixabay)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

NEW ORLEANS, LA - NOVEMBER 04:  Quarterback Drew Brees #9 of the New Orleans Saints celebrates  defeating the Los Angeles Rams 45-35 in the game at Mercedes-Benz Superdome on November 4, 2018 in New Orleans, Louisiana.  (Photo by Wesley Hitt/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.