A közel Föld-nagyságú Proxima b a 4,2 fényévre fekvő Proxima Centauri körül kering. Az exobolygó csillaga lakható övezetében helyezkedik el, ami azt jelenti, hogy elvileg jelen lehet felszínén az élet kialakulásának egyik feltételezett alapja, a folyékony víz.
A lakhatósághoz természetesen a folyadéknál jóval több kell. Egy új kutatás szerint például jelentősen megnehezítheti az élet fennmaradását a Proxima b-n a Proxima Centauri aktivitása – számol be a Space.com. A kutatók vizsgálatuk során egy 2016 márciusában észlelt szuperflert elemeztek.
Az érintett csillagtevékenység tízszer erősebb volt, mint a Proxima Centaurinál valaha észlelet legnagyobb fler. Az esemény hatására a csillag olyan fényessé vált, hogy éjszaka, kellően sötét és tiszta égen még a Földről is látható volt – ez igencsak szokatlan egy vörös törpétől.
A Cerro Tololo Interamerikai Obszervatórium Evryscope teleszkópsora 23 kisebb flert is azonosított az elmúlt két év során. Az adatok alapján a kutatók megállapították, hogy a Proxima Centauri legalább ötévente produkál egy-egy szuperflert.
A heves csillagtevékenység alighanem jelentős hatással van a Proxima b -re, illetve annak atmoszférájára. A számítógépes modellezés alapján az ózon eltűnése miatt az exobolygó öt év alatt szinte teljesen védtelenné vált az UV-sugárzással szemben.
A kutatók szerint a 2016-os szuperfler olyan energiával érte el az égitest felszínét, hogy ereje a legellenállóbb földi mikroorganizmusokat is elpusztította volna.
– legalábbis azokon a területeken, melyeket erős sugárzás ér.
Nem ez volt az első alkalom, amikor egy vörös törpe kitöréseit vizsgálva következtettek az objektum bolygóinak lakhatatlanságára. Egy magyar kutatócsapat például tavaly a TRAPPIST-1-et elemezte.
Ward Howard, az új vizsgálat vezetője szerint mindez persze nem jelenti azt, hogy nem lehet élet a hasonló csillagok közelében. A szakértők ugyanis még mindig csak keveset tudnak az efféle bolygórendszerekről, illetve a potenciális idegen élet ellenállóságáról.
(Kiemelt kép: ESO/M. Kornmesser)
