Tudomány

Ezek lesznek 2018 legnagyobb űrmissziói

Nagy Nikolett
Nagy Nikolett

újságíró. 2018. 01. 11. 21:03

A NASA egyeduralma az űrkutatásban, úgy tűnik, kezd visszaszorulni – bár mindig voltak komoly űrmissziói az Európai Űrügynökségnek, miként a japánoknak és az oroszoknak is, az idei év mutatja meg igazán a változást: a tíz legkomolyabb projektből csak 4 köthető kizárólag az amerikaiakhoz. A legizgalmasabb missziók a Merkúrra, a Naphoz és a Hold sötét oldalára visznek minket.
Korábban a témában:

2018 igazán izgalmas év lesz az űrkutatásban, olyan projektek indulnak útjukra az idén, amelyek számunkra eddig ismeretlen rejtélyeket oldhatnak meg. A Merkúrhoz mindössze a harmadik missziója indul az emberiségnek, a Nap külső koronáját ilyen közelről még soha nem vizsgáltuk, rover pedig most fog járni először a Hold túlsó oldalán. Összegyűjtöttük 2018 tíz „legvárósabb” űrkutatási misszióját.

1. Végre debütál a Falcon Heavy

Idén januárra vagy februárra várják a szakértők a SpaceX hatalmas dobásának, a Falcon Heavy-nek az első indítását. Ha Elon Musknak sikerül sikeresen fellőni a világűrbe a hatalmas monstrumot, a SpaceX-nek lenne a legnagyobb, legerősebb rakétája a jelenlegi piacon, amely képes lenne a földkörüli pályán túlra is indítani missziókat.

A sikerben pedig nincs okunk kételkedni: a múlt évben a vállalat összesen 18 földkörüli utat indított, tízzel többet, mint 2016-ban. A fejlődés egyértelmű, már csak az a kérdés, hogy tényleg időben sikerül-e sikeresen fellőni a Falcon Heavy-t is.

Falcon Heavy (kép: Wikimedia Commons)

2. Indulnak a kereskedelmi utak az ISS-re

A SpaceX-nek az idei évre még egy nagy dobása van (már ha Elon Musk nem tartogat mást is a tarsolyában, ugye): elindulhatnak végre a kereskedelmi vállalatok által finanszírozott űrutazások a Nemzetközi Űrállomásra, ami nagyban előrelendíthetné az űrkutatást – hiszen nemcsak olcsóbb, de gyorsabb és egyszerűbb is így feljutni az ISS-re.

A SpaceX Dragon-2-jén kívül még a Boeing CST-100 Starlinerje is a garázsban áll, hogy elindulhasson első hivatalos útjára, így a SpaceX-nek nem lesz egyeduralma a kereskedelmi űrutazás felett. Elon Musk és a NASA közösen augusztusra tervezik az első emberes utazást, míg a Boeing novemberben vinne először embereket a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére.

Dragon-2 (kép: Wikimedia Commons)

3. Folytatódik a kutatás az exobolygók után

Bár a James Webb Űrteleszkóp indítását 2018-ról áttették 2019-re, a NASA addig sem késlekedik, ha exobolygókutatsáról van szó: elindítja a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite, Áthaladó Exobolygókutató Műhold) névre keresztelt szondáját, amely márciusban kezdi meg küldetését.

A műhold a Kepler űrtávcső utódjaként szolgál majd, amely több mint 2000 exobolygó felfedezésével gazdagította tudásunkat. A szonda az úgynevezett tranzitmódszeres megfigyelés elvét fogja alkalmazni, ami nagyon leegyszerűsítve annyiból áll, hogy felkutatja a szabályos időközönként elhalványuló csillagokat, mivel az elhalványodást valószínűleg egy előttük elhaladó bolygó okozza. Jelenleg ez az exobolygókutatás leghatékonyabb módszere.

TESS (Kép: NASA)

4. Újra aszteroidákra indulunk

Idén újra aszteroidavadászatra indul a Japán Űrkutatási Hivatal (Japanese Aerospace Exploration Agency, JAXA), méghozzá a Hayabusa-2 nevű űrszondájával. Az űrügynökség 2010-ben már küldött szondát egy aszteroidára, most viszont az 162173-Ryugu a célpont, amelyet a Hayabusa-2 júliusban fog elérni.

Ugyanígy most ér a céljához a NASA aszterodiamissziója, az OSIRIS-Rex (Origins, Spectral Interpretation, Resource Identification, Security, Regolith Explorer, azaz Eredet, Spektrális Értelmezés, Erőforrásfelismerés, Biztonság és Regolitfelfedezés) augusztusban jut el az 101955-Bennu kisbolygóhoz. Ahogyan a neve is sejtetni engedi, az OSIRIS-Rex gyakorlatilag mindent vizsgálni fog, amit lehet, az aszteroida összetételétől kezdve az eredetéig.

Hayabusa-2 (kép: Wikimedia Commons)

5. Megismerjük a Napunkat

A NASA egyik nagy dobása idén a Parker Napszonda lesz, amely júliusban indul majd útnak a csillagunk külső koronája felé. Az eszközt a Johns Hopkins Egyetem Gyakorlati Fizikai Laboratóriuma (APL) építette abból a célból, hogy jobban megértsük a Nap működését. Olyan tulajdonságokat fog mérni, mint a mágneses mező változása, a napszél vagy a töltött részecskék áramlása.

A cél az, hogy a NASA ki tudja számítani és előre meg tudja jósolni a nagyobb koronakilökődéseket, amelyek olyan magas töltöttségű részecskéket küldenek a bolygónk felé, hogy akár a műholdjainkat és az elektromos hálózatunkat is kiüthetik. Érdekesség, hogy a Parker Napszonda lesz a leggyorsabb ember építette jármű, amely nagyjából 200 kilométer per másodperc sebességgel fog a Nap körül keringeni.

Parker Napszonda (kép: Wikimedia Commons)

6. Meglátogatjuk a Merkúrt is

A BepiColombo misszió az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrkutatási Hivatal (JAXA) együttműködésében készült el, ez lesz a harmadik olyan ember építette járműegyüttes, amely a Naphoz legközelebbi bolygóhoz repül.

2018 decemberében tervezik két szonda elindítását, a Mercury Planetary Orbiterét (MPO), valamint a Mercury Magnetospheric Orbiterét (MMO) – az első a Merkúr pályájára áll majd, és a felszínt monitorozza, a második pedig a mágneses mezőt vizsgálja. A misszió célja az lesz, hogy pontosan kiszámítsa a Merkúr pályáját, ezzel tovább bizonyítsa Einstein relativitáselméletét, valamint hogy megállapítsa, pontosan hogyan képződött a bolygó.

BepiColombo (kép: Wikimedia Commons)

7. Visszatérünk a Marsra

A Mars egy viszonylag gyakran vizsgált bolygó, mi sem mutatja ezt jobban, minthogy újra a vörös bolygóra készülünk: a NASA november 26-án akarja útnak indítani az újabb Mars-roverét, az InSightot.

Ez lesz az űrügynökség nyolcadik eszköze a vörös bolygón, és még mindig ez az egyetlen olyan űrkutatási szervezet, amely képes volt sikeresen leszállni a Marson. A rover fő célja az lesz, hogy még többet tudjon meg a Mars kialakulásának részleteiről, de egyúttal a Curiosity-hez hasonlóan a felszínt is vizsgálni fogja.

InSight (kép: Wikimedia Commons)

8. Misszió a Hold sötét oldalára

A Kínai Nemzeti Űrigazgatási Hivatal (China National Space Administration, CNSA) merész missziót tervez a Hold túloldalára: a CHANG’E-4 misszió nyáron csak egy űrszondát küld majd a Hold mögé mintegy 60 ezer kilométerrel, majd év végén utánaküldi a leszállóegységét és a roverét.

A járművek eredetileg a 2013-as CHANG’E-3 misszió vésztartalékaként készültek, de mivel ez sikeresnek bizonyult, nem kellett őket használni. Eddig még egy ország sem célozta a Hold sötét oldalát, többnyire a kommunikációs nehézségek miatt, így Kína lehet az első, akinek sikerül itt leszállnia.

A másik páratlan aspektus az, hogy a kínaiak egy mini-ökoszisztémát is küldenek a roverükkel az égitestre, amely többek között burgonyát és selyemhernyókat jelent majd. A kutatók azt szeretnék kipróbálni, hogy képesek-e egy önfenntartó minigazdaságot létrehozni ilyen távol a Földtől.

9. Véget ér a GOOGLE Lunar XPRIZE

A jelenlegi hivatalos határidő a Google Lunar Xprize végére március 31., de ez még tolódhat attól függően, hogy hogyan állnak a versenyző csapatok – korábban is történt már ilyen, hiszen a verseny szervezőinek is célja, hogy valóban jusson rover a Holdra.

Az évek óta tartó versengés célja tulajdonképpen az, hogy a csapatok egy rovert juttassanak a kísérőnkre, meghatározott mennyiségű és minőségű információt kell visszaküldeniük, és mindezt nagyrészt magánfinanszírozásból kell megvalósítaniuk. A versenyfutásban sokáig magyar csapat, a Puli is részt vett, de a tavalyi év folyamán kiesett a versenyből finanszírozási problémák miatt.

10. Véget ér a Juno misszió

A NASA idén júliusban tervezi lezárni a Juno-missziót, amely során egy űrszonda kering a Jupiter körül. A Juno hasonló halált fog halni, mint tavaly a Cassini: belerepül a gázóriása atmoszférájába, és elég. Ha a misszió véget ér, 1995 óta először kerülünk olyan helyzetbe, hogy semmilyen űrszondánk nem kering majd a Naprendszer külső bolygói körül.

(Kiemelt kép: Juno űrszonda, kép: NASA/JPL-Caltech)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

WASHINGTON, DC - SEPTEMBER 06:  Supreme Court nominee Judge Brett Kavanaugh organizes his desk before testifying to the Senate Judiciary Committee on the third day of his Supreme Court confirmation hearing in the Hart Senate Office Building on Capitol Hill September 6, 2018 in Washington, DC. Kavanaugh was nominated by President Donald Trump to fill the vacancy on the court left by retiring Associate Justice Anthony Kennedy.  (Photo by Chip Somodevilla/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.