Tudomány
Szeged, 2017. június 21.
A szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársai bemutatnak egy Szeged közelében talált késõ bronzkori, aranyból készült lábvértet (lent), felül a lábvért grafikai rekonstrukciója 2017. június 21-én. A régészeti és muzeológiai szempontból is egyedülálló mûkincset néhány órára a nagyközönség is láthatja a Múzeumok éjszakáján, 2017. június 24-én a Móra-múzeum dísztermében.
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Az idei legnagyobb magyar felfedezések: a földet és az eget kémleltük, múltat és jelent

Lugosi Péter
Lugosi Péter

újságíró. 2017. 12. 30. 13:00

A magyar szakértők 2017-ben is számtalan jelentős eredményt értek el. Hazánk kutatói idén többek közt ősi sírok és kövületek, valamint új égitestek és fajok azonosításával járultak hozzá a tudomány fejlődéséhez. Alábbi válogatásunkban az év legfontosabb magyar felfedezéseit mutatjuk be.
Korábban a témában:

Idén is akadt feladatuk a régészeknek

2017-ben a megszokottnál is többször számoltunk be új magyarországi régészeti felfedezésekről, nem véletlenül. Az idei év nagyon izgalmasan telt az archeológusok számára.

Hódmezõvásárhely, 2017. június 28.
Feltárt, tizenegy ember maradványait rejtõ késõ bronzkori, kora vaskori sír Hódmezõvásárhely-Kopáncs térségében egy homokbánya területén 2017. június 28-án. Az eltérõ idõpontokban életüket vesztõ tizenegy embert valamilyen sajátos rítus részeként késõbb együtt temették el újra.
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
A hódmezővásárhelyi „tömegsír” (kép: MTI/Kelemen Zoltán Gergely)
  • A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai május közepén kezdtek el feltárni egy 43 hektáros területet – az ásatást a Mercedes gyár terjeszkedése miatt kellett elvégezni. A szakértők már május végén beszámoltak róla, hogy a helyszínen egy előkelő hun harcos sírjára bukkantak, aki személyesen szolgálhatta Attila királyt.
  • Nagyjából egy hónappal később egy valódi régészeti szenzációt mutattak be. A késő bronzkori arany lábvértre egy állampolgár bukkant rá gombászás közben. A leletet később a szegedi Móra Ferenc Múzeum régészei által vezetett csapat elemezte. Mivel a tárgy nagyjából a trójai háború korszakában készült, és egy igen tehetős harcosé volt, a leletet a Kárpát-medencei Akhilleusz lábvértjeként emlegetik.
  • Június végén aztán egy Hódmezővásárhely közelében feltárt 2800–2700 éves „tömegsír” felfedezése okozott meglepetést. A lelőhelyen a Móra Ferenc Múzeum csapata összesen 11 ember maradványait azonosította. A sír több szempontból is furcsa, egyelőre nem sikerült egyértelműen megmagyarázni a rejtélyét.
  • Október közepén újabb szenzációs régészeti felfedezésről számoltak be. A szakértők ekkor ismertették az Abony-Turjányos dűlőn 2004-2008 között végzett feltárás eredményeit. Az MTA, az ELTE és a Soproni Tudományegyetem kutatói a helyszínen talált csontokat elemezve a lepra legkorábbi előfordulásának bizonyítékára bukkantak.

Hozzájárultak az űr feltérképezéséhez

Hazánk kutatói nemcsak a talajt, hanem az égboltot vizsgálva is lenyűgöző eredményeket értek el.

A TRAPPIST-1 rendszerének fantáziarajza (kép: NASA/JPL-Caltech)
  • Nem meglepő, hogy a magyar csillagászok is nekiláttak az idén felfedezett, hét Föld-szerű exobolygót tartalmazó TRAPPIST-1 rendszerének elemzéséhez. A Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársai a Kepler adatait tanulmányozva arra jutottak, hogy a TRAPPIST-1 rendkívül barátságtalan, így nem valószínű, hogy jelen van az élet a rendszerben.
  • Az intézet egy másik csoportja pedig májusban egy korábban ismeretlen holdat azonosított a Naprendszerben. A szakértők régebbi adatokat felhasználva a 2007 OR10 nevű törpebolygónál találták meg az égitestet.

A legnagyobb nemzetközi projektekbe kapcsolódtak be

Sok magyar tudós, főként csillagászok és fizikusok napjaink legnagyobb projektjeibe bekapcsolódva járultak hozzá a tudomány fejlődéséhez.

A James Webb űrtávcső (kép: NASA/Desiree Stover)
  • A Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE Gothard Obszervatórium kutatói például olyan színképadatbázist hoztak létre, melyet a James Webb űrtávcső kalibrálásához fognak használni. A tervek szerint 2018-ban induló, a Hubble utódjaként emlegetett teleszkóp segítségével minden eddiginél részletesebben elemezhetjük majd az exobolygókat.
  • Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai pedig a Virgo kollaborációban dolgozva vettek részt a gravitációs hullámok első európai észlelésében. A Virgónak köszönhetően lehetőség nyílt a jelek forrásának pontosabb helymeghatározásához.
  • Októberben aztán az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont csapata segítségével azonosítottak gyűrűt egy törpebolygó, a Haumea körül. Korábban egyetlen törpebolygónál sem találtak hasonlót.

A múlt és jelen ökoszisztémáját vizsgálták

2017-ben a magyar paleontológusok és biológusok sem tétlenkedtek.

[sc_cts_position slug="article020" clear="1"]Phyllodytes amadoi (kép: Magyar Természettudományi Múzeum/Konrad Mebert)
  • Az ELTE Őslénytani Tanszékének kutatói Villányban, Ajkán és Iharkúton folytattak ásatásokat. A munkálatok során a csapat rengeteg kövületet azonosított, többek közt egy 238 millió éves tengeri élőlény félméteres állkapcsát is.
  • Hazánk szakértői azonban nem csak kipusztult állatokat vizsgáltak. Dr. Vörös Judit, a Magyar Természettudományi Múzeum kurátora Brazíliában fedezett fel egy új békafajt, a Phyllodytes amadoit. A parányi, alig két centis színes élőlényt ugyan csak a közelmúltban találták meg, de már most biztos, hogy az emberi tevékenység súlyosan veszélyezteti.
  • Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Soproni Egyetem csapata jóval nagyobb teremtményeket, a tuskógombák nemzetségének (Armillaria) képviselőit elemezte. Ezen csoportba sorolható a világ legnagyobb szárazföldi élőlénye, egy 1500 éves és 10 négyzetkilométeres példány. A magyar kutatók a tuskógombák genetikáját vizsgálva keresték a nemzetség sikerességének titkát.

Az emberi test megismerésén dolgoztak

Idén a magyar tudósok az emberi test működésének megértésében is komoly áttöréseket értek el.

Illustration of the thought processes in the brain
Az emberi agy (kép: Thinkstock)
  • Az MTA-ELTE Lendület Biofizikai Kutatócsoport, illetve az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport vezetői, Derényi Imre és Szöllősi Gergely János májusban megjelent tanulmányukban olyan modellt mutattak be, amely segíthet megérteni, hogy hogyan védekeznek a soksejtű szervezetek a daganatokkal szemben. Az eredmények közvetett módon hozzájárulhatnak az efféle betegségek elleni védekezéshez is.
  • Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoport pedig az emberi agy kutatásában ért el jelentős eredményt. A szakértők vizsgálatuk során arra jutottak, hogy a felnőttek agyi kapcsolatainak elemzésével a magzati és csecsemőkori agyi fejlődésre lehet következtetni.

(Kiemelt kép: a Kárpát-medencei Akhilleusz lábvértje, MTI/Kelemen Zoltán Gergely)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.