Jelenlegi tudásunk szerint szeptember utolsó hetében indulhatott Oroszország vagy Kazahsztán területéről az a radioaktív felhő, amelyet Európa szerte több tudományos intézet is kimutatott a légkörből, és Magyarországot sem kerülte el. A ruténium 106-os izotópjáról van szó, de koncentrációja messze alulmúlta az egészségügyi határértéket, még tartós fennállása sem jelenthetett sugáregészségügyi kockázatot.
Nem atomerőmű és nem hulladéktároló
A szennyezés forrását máig nem sikerült tisztázni, ami a laikusban csak felerősíti a sugárzó anyagoktól, atomkatasztrófáktól való félelmet és azt az érzetet kelti, Néhány részlet viszont erősen árnyalja a képet.
Ha nukleáris baleset történt volna, a mérőállomások több tucatnyi sugárzó anyagot mutattak volna ki a levegőben, nem csak a ruténium-106 izotópját. Ezen túl az anyag felezési ideje egy év (374 nap), sok éve tárolt kiégett fűtőelemekben már szinte nincs is jelen, ez a két tény pedig azt mutatja: nem atomerőművi baleset történt, és nem is valamely atomhulladék-lerakó szivárog.
Ez az izotóp megjelenik ugyan az atomerőművekben mint a maghasadás során keletkező igen sok izotóp egyike, de semmi speciális szerepe nincs az energiatermelésben: külön e feladatokra specializálódott gyárakban állítják elő orvosi célokra. Valószínűleg egy ilyen üzemből kerülhetett a környezetbe kis mennyiségben
– mondja a 24.hu-nak Homonnay Zoltán professzor, az ELTE KTCS Kémiai Intézet laboratóriumvezető egyetemi tanára.
Rákos tumorokat pusztít
Ha úgy vesszük, nem is túl félelmetes, rákos betegek gyógyítására, úgynevezett közelterápiában használják. Megfelelő mennyiségű ruténium-106 izotópot zárnak egy kicsiny kapszulába, majd egy katéterrel a rosszindulatú daganat belsejébe juttatják. A sugárzó anyag körülbelül hét milliméteres körzetben pusztítja a sejteket, vagyis
Uránból állítják elő maghasítással több más, a gyógyászatban használt sugárzó anyaggal együtt, de nem atomerőműben, hanem a már említett orvosi célra gyártó nukleáris üzemekben. Világszerte több ilyen profilú üzem működik, még Budapesten is.
Nem egyedi eset
Objektív, hivatalos vizsgálati eredmények még nincsenek, de a professzor szerint Mai, érzékeny műszereink már az egészségre káros szint akár milliomod részét is ki tudják mutatni a légkörben, magyarán a sajtó által „radioakítv felhőnek” nevezett jelenséget nem úgy kell elképzelni, mint mondjuk a csernobili katasztrófa után.
Nem is egyedi esetről van szó. 2011 őszén például egy csillebérci laborból került a levegőbe orvosi célokra gyártott radioaktív jód-131 izotóp, amelyet hét európai országban érzékeltek.
Nem érdekük sumákolni
Hangsúlyozzuk, jelenleg hozzáférhető információk alapján csupán feltételezéseket lehet megfogalmazni, nem zárhatjuk ki azon híreket sem, amelyek szerint a szennyezés forrása a majaki atomhulladék-feldolgozó lenne. A szovjet időkből maradt, nagyon rossz hírű komplexumról van szó, amely a világ legkomolyabb nukleáris szennyezéseiért felelős.
A mai napig létezhetnek ott titkos objektumok is, nem tudhatjuk, ezekben mi folyik. De ha magából a hulladékfeldolgozóból indulunk ki, ott nem életszerű a ruténium-106 jelenléte.
Az izotóp felezési ideje egy év, kiégett nukleáris fűtőelemekben rég elbomlott már, ezért is sokkal valószínűbb forrás valamely izotópgyártó üzem, mint hulladékfeldolgozó vagy -tároló létesítmény
– erősíti meg Homonnay Zoltán.
Remélhetőleg hamarosan minden kiderül, a legfrissebb hírek szerint a Roszatom egy független, nemzetközi bizottság felállítására tett javaslatot. Ha sokan azt is gondolják, az oroszok majd sumákolnak, európai szakértők jelenléte azért már biztosíték lehet az objektív vizsgálatra.
És ismét csak „józanparaszti ésszel”: a ruténium kiszabadulása akárhogy is nézzük, valószínűleg egy kis hiba, őszinte feltárása bizalomerősítő hatással járna. Oroszországnak egyszerűen nem érdeke, hogy amikor a Roszatom a világ minden táján igyekszik üzleti kapcsolatokat építeni, egy ilyen „apróságon” veszítse el a bizalmat.
