Belföld

Radioaktív felhő: a Roszatom tagad

A Roszatom összes nukleáris létesítménye – beleértve az atomerőműveket és a fűtőelem-feldolgozó létesítményeket – biztonságosan és megfelelően üzemel, írta pénteki közleményében a vállalat.

Mint fogalmaznak, idén szeptember és október között nem történt semmiféle rendkívüli esemény egyik létesítmény területén sem. A Roszatom messzemenően átláthatóan működik, szigorúan betartja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek a nukleáris létesítményekkel kapcsolatos azon előírását, amely szerint a nukleáris létesítményekben előforduló összes rendkívüli esemény jelentésköteles.

A Roszatom által működtetett összes létesítmény területén a sugárzás szintjét automata megfigyelőállomások mérik és az adatok a nyilvánosság számára folyamatosan elérhetőek ide kattintva.

Az Európa-szerte a közelmúltban tapasztalt ruténium-106-os izotóp kibocsátás nem a Roszatom által működtetett létesítményből származik

– jelentették ki.

A ruténium 106-os izotóp (Ru-106) nem fordul elő a természetben és a légkörben mért értéke elenyészően alacsony. Ez azt jelenti, hogy még egy csekély mértékű kibocsátás is magas arányú növekedést idéz elő a mért értékekben.

A nemrég tapasztalt ruténium-kibocsátás, amelyet a Roszgidromet (az orosz állami meteorológiai szolgálat) szeptember végén, október elején mért, azt mutatja, hogy a légkörben mért Ru-106 izotóp abszolút szintje 0,001% és 1% között volt, ami semmilyen veszélyt nem jelent az emberi egészségre.

Több európai ország megfigyelőállomásai hasonló értékű ruténium-koncentrációt mértek rendkívül nagy  kiterjedésű területen és egymástól 3000 km távolságra lévő pontokon is az oroszországihoz hasonló koncentrációt mértek. Románia területén a Ru-106 izotóp szintje például többszörösen meghaladta az Oroszország területén mért értéket.

A Roszatom felajánlotta segítségét és szakértelmét a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek és más szabályozó testületeknek ahhoz, hogy megtalálják, hogyan és honnan került a ruténium 106-os izotóp a légkörbe.

A ruténiumról

A ruténium a periódusos rendszer 44-es rendszámú eleme. Vegyjele a Ru. A nemefémekhez tartozik, könnyű platinafém. Az elemet 1844-ben fedezte fel Karl Claus professzor a Kazanyi Állami Egyetemen. A név Oroszország latin nevéből (Ruthenia) származik.

A ruténium-106 izotópot (Ru-106) a gyógyászatban a szem daganatos betegségeinek kezelésére, továbbá sugárzásmérő készülékek beméréséhez referencia sugárforrásként használják, valamint áram fejlesztésére is szolgál a műholdakon. A ruténium 106 felezési ideje több mint egy év (373,59 nap).

A 2017-es év kezdete óta az orosz gyártók által az egészségügyi intézmények számára előállított, a szem daganatainak kezelésére szolgáló ruténium 106 lapocskák összaktivitása 0,01 millicurie volt.

Kiemelt kép: Thinkstock

Ajánlott videó

Olvasói sztorik