A Marson a jég nem csupán fagyott vízként van jelen. A bolygó pólusainál igen gyakori a szárazjég, azaz a fagyott szén-dioxid, amely a hőmérséklet emelkedésével elpárolog, nagy mennyiségű gázt juttatva az atmoszférába. Az égitest lehűlésével aztán ismét megnövekszik a sarki jégsapkák kiterjedése.
A hirtelen hőingadozás hatására sokszor alakulnak ki jellegzetes, szén-dioxid alapú hóval és szárazjéggel fedett dűnék. A közelmúltban a NASA Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) űrszondája ilyen formációkat örökített meg.
A felvételen a bolygó szokásos homokdombjai láthatóak, melyeket a helyi enyhe szelek hoznak létre. A hó és jég, amely az égitest legészakibb szélességei mentén alakul ki, a dűnék gerinceiben és völgyeiben rakódik le.
A marsi tavasz során a felmelegedés hatására a fagyott szén-dioxid rendkívül gyorsan párolog, a gáz áramlása pedig a homokot is felkavarja – így kerülhetnek a sötétebb szemcsék a felszínre. Ez eredményezi az MRO képén kirajzolódó rozsdás, fehér és fekete mintázatokat.
A vörös bolygón egyébként a fagyott szén-dioxid-lerakódások mellett az is érdekes, hogy miként kerül a hó a talajra. A közelmúltban kutatók egy csoportja felfedezte, hogy a Marson esténként viszonylag gyakoriak a havazások, igaz, ezek a hóviharok sokban különböznek a földiektől.
