Tudomány

Hóviharokat fedeztek fel a Marson

Egy új, Nature Geoscience folyóiratban megjelent tanulmány szerint esténként havazik a vörös bolygón - igaz, nem éppen úgy, mint ahogy a Földön megszokhattunk.

A Marson egyfajta légzuhatagok, úgynevezett jeges microburst-ök juttatják a havat a felszínre. Ehhez a felhőknek meglehetősen alacsonyan, mintegy 1-2 kilométeres magasságban kell lennie, máskülönben a hórészecskék már a talaj elérése előtt felszívódnak. Ennek oka az, hogy minél mélyebbre hatolnak a légkörben, a nyomás emelkedésével a hőmérséklet is nő, felgyorsítva a párolgást.

Az új tanulmányban a szerzők azt írják, eddig úgy hitték, hogy hótakaró csak az egyes részecskék lassú lerakódásával alakulhat ki a bolygón. Vizsgálatuk azonban azt bizonyítja, hogy valójában gyors havazások is előfordulnak a Marson, ez pedig hatással van az égitest vízkörforgására.

Mivel a bolygó légköre igen vékony, az atmoszférája kevésbé jó hőszigetelő. Esténként az egyenlítőnél a hőmérséklet -73 Celsius-fokosra csökkenhet, a sarkoknál pedig a -125 fokot is elérheti. Ennek ellenére, ha fény éri az egyenlítőnél található jeget, az képes párologni, alacsony nyomású fellegeket hozva létre.

Aymeric Spiga, a francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) munkatársa kollégáival arra volt kíváncsi, hogy kialakulhatnak-e hófelhők ezekből a fellegekből?

A CNRS légköri modelljei azt mutatták, hogy éjszaka, a hőmérséklet gyors csökkenésével a felhők hirtelen kristályosodáson esnek át.

Ezzel egy időben a hőmérséklet gyors és lokalizált újraelosztásának köszönhetően a fellegek körül a légáramlatok instabillá válnak, a vízjég pedig kihullik. Egyes részecskék a meleg hatására már a levegőben elpárolognak – az ilyen jelenséget virgának nevezik.- sok hószemcse azonban eléri a talajt.

A vörös bolygón a légköri állapotok túl változékonyak és instabilak, így a havazások sem rendszeresek. Sajnos egyelőre a robotok többsége nem tudta megvizsgálni a különös viharokat.

A hóviharok a Curiosity és más marsjárók felett fordulhatnak elő – észrevétlenül

– árulta el Spiga az IFLScience-nek. A kutató hozzátette, a hólerakódásokat eddig egyedül a Phoenix leszállóegység azonosította egy éjszaka a LIDAR lézerradar segítségével.

Mivel a marsi jégtakarók nem vízjégből, hanem fagyott szén-dioxidból állnak, nem lehetetlen, hogy az égitesten váratlan szárazjég-havazások is előfordulnak.

(IFLScience)

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.