Korábban a vérsejteket a tudósok az alapján sorolták be, hogy milyen egyedi fehérjék találhatóak a felszínükön. Ez a módszer azonban nem volt megfelelő bizonyos típusú vérsejtek esetében.
Hogy finomítsák a technikát, az egysejtes genomikához fordultak, mellyel lehetőség nyílik az egyes sejtek génkifejeződésbeli eltéréseinek részletes vizsgálatára. Ezzel sokkal pontosabb képet kaphatnak arról, hogy milyen fontosabb különbségek vannak a sejtek közt.
Az emberi test fehérvérsejtjei sokban eltérnek egymástól, más-más funkciót töltenek be a betegségek elleni védekezés során. A Science-ben megjelent új tanulmányban két-két frissen azonosított monocita és dendritikus sejtet mutatnak be.
A dendritikus sejtek kulcsfontosságúak a veleszületett immunrendszer és az adaptív immunrendszer összekapcsolásában. Míg előbb már a születésnél jelenlévő védelmi rendszert – például a bőrt és a membránokat -, addig utóbbi a speciálisan kialakuló sejtek együttesét jelenti. A dendritikus sejtek feladata az, hogy megismertessék a T-sejteket a testet támadó antigénekkel, melyek így képesek felvenni a kórokozókkal a harcot.
A monocita sejtek egész más feladatot látnak el. A fehérvérsejtek közt ezen sejtek alkotják a legnagyobb csoportot, bizonyos típusaik képesek makrofágokat létrehozni, melyek a fertőzés helyére utazva kiiktathatják a veszélyforrásokat.
Divya Shah, a Wellcome fertőzésekkel és immunbiológiával foglalkozó csapatának tagja és az új tanulmány társszerzője szerint a kutatásban a szakértők igen fejlett technológiát használtak az új vérsejtek azonosításához. Shah hozzátette, a következő cél az, hogy megismerjék, pontosan milyen feladatot is látnak el a szervezetben a most felfedezett sejtek.
