Egy egereken elvégzett kísérletsorozatban a szakértők felfedezték, hogy az állatok tüdeje óránként 10 millió vérlemezkét termel, tehát ez a szerv állítja elő az élőlények vérlemezkéinek többségét. Ez ellentmond a korábbi elképzelésnek, mely szerint a csontvelő képzi a vér összetevőinek nagy részét.
A San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem kutatói egy korábban ismeretlen ősvérsejt csoportosulást is azonosítottak a tüdőszövetben, amely a termelést szabályozza. A szakértők ezt megelőzően úgy gondolták, az efféle őssejtek többsége szintén a csontvelőben van.
Mark R. Looney, a kutatócsapat tagja szerint a vizsgálatnak köszönhetően immár sokkal kifinomultabb képet alkothatunk a tüdőről. A szerv ugyanis nem csak a légzésben, de a vér kialakításában is komoly feladatot lát el.
Bár a tudósok egy ideje már tudják, hogy a légzőszervben is születik valamennyi vérlemezke, mégis úgy gondolták, hogy az ezeket képző sejtek, az úgynevezett megakariociták többsége a csontvelőben van. Az új vizsgálat azonban kimutatta, hogy a tüdő szöveteiben lévő megakariociták hatalmas mennyiségben állítják elő a vérlemezkéket, gyakorlatilag itt termelődik a legtöbb ilyen összetevő.
Világító sejteket vizsgáltak
A felfedezés egy új technikával, a két foton intravitális képalkotás segítségével születhetett meg. Az eljárás során zölden fluoreszkáló fehérjét illesztettek az egerek genomjába – az anyag a természetben olyan biolumineszcens élőlényekben található meg, mint amilyenek a szentjánosbogarak is.
A beültetésnek köszönhetően a vérlemezkék világítani kezdtek, így kutatók élőben figyelhették meg a keringésüket, és ellenőrizhették, hogy honnan származnak. Ekkor fedezték fel, hogy hatalmas mennyiségben fordulnak elő a tüdőben található megakariociták környékén.
A további vizsgálatok során kimutatták, hogy a légzőszervben óránként nagyjából 10 millió lemezke születik, tehát ez a terület az egész test vérlemezke-termelésének feléért felelős.
Később az is kiderült, hogy a tüdő közvetlen környezetében több ősvérsejt és megakariocitákhoz köthető sejt is található. Amikor a kutatók megpróbálták felmérni a megakariociták életciklusát, arra jutottak, hogy a sejtek többsége valóban a csontvelőben születik, sokuk azonban később átvándorol a tüdőbe, ahol aztán belekezd a vérlemezkék előállításába.
Guadalupe Ortiz-Muñoz, a csapat tagja szerint elképzelhető, hogy a tüdőben a véráramlás hatásai, vagy valamilyen ismeretlen molekuláris jelátvitel miatt tökéletes körülmények jönnek létre a vérlemezkék képződéséhez.
A szakértők azt is szerették volna felmérni, hogy miként használhatnák fel az eredményeket bizonyos betegségek – például a tüdőgyulladás vagy a vérzékenység – kezeléséhez. A szakértők ehhez olyan tüdőket ültettek be egerekbe, melyekben fluoreszkáló megakariociták voltak. Az élőlényekben korábban kiiktatták a csontvelőben előforduló ősvérsejteket.
Bár az egereken elvégzett kísérletek igen meglepő eredményeket hoztak, egyelőre nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Mindenekelőtt szükség lesz emberekkel is lefolytatni a vizsgálatokat, hogy megtudjuk, a mi tüdőnk is ellát-e hasonló funkciókat.
