A mai magyar társadalom többségének még volt szerencséje az iskolai kötelező orosz órákhoz, amelyek ha más haszna nem is volt, a cirill betűs írást ki tudja olvasni. Ehhez az ábécéhez nyilván csuklóból tesszük hozzá Cirill és Metód nevét, pedig még Cirillnek sem volt aztán a tudomány sokaknál meg is áll.
Szent Cirill és bátyja, Szent Metód Tesszalonikában született a IX. században, egy császári hivatalnok gyermekei voltak. Művelt, tudós, egyházi férfiak voltak, eredetileg Konstantinnak és Mihálynak hívták őket.
Saját nyelvükön
A fivéreket először a kazárok közé küldték téríteni 860-ban a fekete-tenger vidékére, majd a hagyomány szerint Morvaországba. Őket tekintjük a szláv írásbeliség megteremtőinek: Cirill egyik legnagyobb érdeme a szláv nyelvű liturgia megteremtése, majd az egyházi könyvek, szövegek szláv nyelvre fordítása.
Meg voltak győződve arról, hogy az egyes népek nem mondhatják magukénak maradéktalanul a Kinyilatkoztatásról szóló tanítást, mindaddig, amíg azt nem hallották saját nyelvükön, és nem olvasták saját ábécéjük betűivel
– méltatta őket XVI. Benedek pápa.
Ennek érdekében alkotta meg Cirill az először feltehetően 43 betűs ábécét, vagyis a glagolita írást. Nem tudjuk pontosan, hogy az írásjeleket teljes egészében magától találta-e ki, vagy a betűknek volt valami előzménye. A lényeg, hogy a glagolita írásmód soha nem terjedt el széles körben, a legtovább, a XV. századig Dalmáciában élt.
Tiszteletből cirill
A ma cirillnek nevezett írás a IX. században született Szaloniki környékén, az első bolgár birodalomban – kezdetben nem volt más, mint nagybetűs görög írás. A IX. században az írnokok sokkal több görög szöveggel találkoztak, mint szlávval – akkoriban még létezett egy egységes szláv nyelv -, így nincs mit csodálkozni azon, hogy egyszerűbb volt számukra a szláv szövegeket is a jól ismert görög betűkkel írni. A hiányzó hangok jelölésére új jeleket találtak ki.
Később önálló utakon fejlődött, de azért még ma is feltűnően hasonlít a görög íráshoz. Sőt, Nagy Péter cár reformjának köszönhetően a betűk formája erősen közeledett a latin betűkéhez is. A szlávokon kívül pedig több nép is használja, használta.
Vagy ahol a szovjetek hódítottak: a volt Szovjetunió területén élt népek többsége is cirillt használ. 1990 után ugyan többen hivatalosan áttértek a latin írásra, de a cirill továbbra is nagy népszerűségnek örvend – olvasható a Nyelv és Tudományon a cirill írással kapcsolatos tévhiteket feldolgozó cikkben.
