Tudomány
világűr (kozmosz)

Tüzes pokol a Föld testvére

Mérete, súlya és összetétele alapján a Föld ikertestvére is lehetne. Csakhogy élő ember nem léphet a felszínére.

Korábban a témában:

Immár két évtizede kutatjuk a más csillagok körül keringő, úgynevezett exobolygókat. A cél olyan planéta megtalálása, amely a Föld ikertestvére lehetne: Föld-tömegű, kőzetekből áll, és egy Nap-típusú csillag körül kering egyéves periódussal. Ma már a mintegy ezer ismert exobolygó-rendszer közül több komplett „Naprendszert” ismerünk, ahol nem csak egy vagy kettő, hanem három vagy több bolygó is kering csillaga körül – írja Sánta Gábor csillagász a National Geographicon.

A Kepler űrtávcsövet olyan exobolygók felfedezésére tervezték, amelyek időről időre elhaladnak csillagjuk korongja előtt, mini „napfogyatkozást” okozva. Mivel a bolygók átmérője sokkal kisebb a csillagénál, ez a fénycsökkenés csupán néhány ezreléknyi. A Föld-típusú bolygókat különösen nehéz kimutatni kisebb átmérőjük miatt. Találati esélyeink úgy javíthatóak, ha a Napnál kisebb, halványabb vörös törpecsillagok körül keresünk kisebb méretű kőzetbolygókat.

A hawaii Keck Obszervatórium és a helyi egyetem Csillagászati Intézetének  munkatársai a Kepler űrtávcső által felfedezett Kepler-78b-t vizsgálták. Ez a csillag 400 fényévre van Földünktől a Cygnus (Hattyú) csillagképben. A bolygó 8,5 óra alatt járja körül a Napnál valamivel kisebb és halványabb csillagát. Ez az egyik legrövidebb periódusú bolygó, ami alig 1,5 millió kilométerre kering Napjától.

Az égitest tömegét 1,7 földtömegnek találták, amelyhez 1,2 földátmérő tartozik. Így a bolygó sűrűsége is meghatározhatóvá vált: ez az érték a Földéhez nagyon közel áll (kb. 5 g/cm3), vagyis a bolygó kőzetekből épülhet fel. Nagy valószínűséggel hasonló belső szerkezettel is rendelkezik: külső kérge könnyebb ásványokból, főleg szilíciumból, oxigénből és könnyű fémekből áll, magja viszont nagy mennyiségben tartalmaz ként, vasat, nikkelt is.

A nagymértékű hasonlóság ellenére mégsem mondhatjuk, hogy megtaláltuk a Föld ikertestvérét. A csillagától mért rendkívül kicsiny távolság miatt ugyanis a bolygó felszíne forró. Szinte biztos, hogy mindig ugyanazt az oldalát fordítja a csillaga felé, ahogy a mi Holdunk is teszi körülöttünk. A bolygó csillag felőli oldala teljes mértében olvadt lehet, míg a „sötét” oldalon a láva felszíne kéregszerűen megszilárdul. Ez még nem ikertestvérünk, hanem maga a tüzes pokol.

A cikket teljes egészében ide kattintva olvashatja a National Geographicon.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.