Tudomány
fold-bolygo(1)(960x640).jpg (föld bolygó)

Felfalja az éj a nappalt

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2013. 09. 22. 12:19

Mától kezdve napról napra később kel a nap és korábban nyugszik. A világosság december 21-éig folyamatosan visszavonul.

Korábban a témában:

Ma, azaz szeptember 22-én az éjszaka és a nappal hossza az egész Földön ugyanannyi ideig tart. A napsugarak pont 90 fokban érik az egyenlítőt, ez az őszi napéjegyenlőség, a csillagászati ősz kezdete. A nap “magyar idő szerint” 6:29-kor kel és 18:42-kor nyugszik le. Ettől kezdve a sötétség lassan fölénybe kerül. Bár a változás napról napra nem fog feltűnni, de vasárnaphoz képest már hétfőn is egy percet késik a napkelte és két perccel előbb jön a sötét.

A “hatalomátvétel” egészen december 21-éig, a téli napfordulóig tart. Ekkor mindössze hét és félórán keresztül láthatjuk az égen csillagunkat. Sokan még sötétben indulnak munkába és lámpák fényénél mennek hazafelé is. Majd a fény lassan “átveszi az uralmat”, hogy a tavaszi napéjegyenlőség után jövő szeptemberig ismét a világos órák kerüljenek túlsúlyba.

Mert dől a Föld

Mindez a Föld forgástengelyének dőlése miatt van. Persze egymás mellé tett két, nagyjából gömb forma dőlésszöge nem a legegyértelműbb, erre vezették be az ekliptika síkjának fogalmát. Ez a Föld és – néhány fok eltéréssel – a Naprendszer bolygóinak keringési síkja a Nap körül. Bolygónk tengelye erre a keringési síkra nem merőleges, hanem 66,5 fokos szöget zár be. A síkra állított merőlegestől így 23,5 fokkal tér el, ezért hivatalosan a Föld forgástengelyének dőlésszöge 23,5 fok.

Nap körüli éves pályáján bolygónk végig megtartja “dőlését”. Ennek köszönhetjük az évszakok, de a nappalok és éjszakák hosszának folyamatos változását is. A „tengelyferdeség” ugyanis megszabja a napsugarak beesési szögét a földfelszínre. Minél nagyobb szögben érik a sugarak a felszínt, annál jobban képesek azt felmelegíteni, vagyis az adott szélességi körön annál melegebb lesz a levegő is.

Ide dől, oda dől

Amikor az északi féltekén nyár van, Földünk pályájának azon a szakaszán halad, ahol északi “sarka” dől a Nap felé. A tetőpont általában június 21., amikor a Ráktérítőre vetül 90 fokban a napfény. Ez számunkra a hosszú és meleg nappalok időszaka, míg a déli féltekén tombol a sötétség és a tél. Az őszi napéjegyenlőség idején a Föld az “oldalát” mutatja a Napnak, egyik sarka sem “dől” a csillag felé. Ekkor egész bolygónkon ugyanannyi ideig tart a sötét és világos periódus.

Előre haladva a naptárban december 21-én éri majd el a másik “végpontot”, amikor a déli sark néz a Nap felé. Nálunk tél lesz, sötét és hideg, Ausztráliában nyár: a téli napfordulón a Baktérítő kapja 90 fokban a napsugarakat. Ha a fent említett tengelyferdeség nem lenne, és a bolygó tengelye pont derékszöget zárna be e képzeletbeli síkkal, a nappalok és az éjszakák hossza egész évben 12-12 óra lenne, és sehol a Földön nem lennének évszakok.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.