Tudomány
Napfelkelte (nap, napforduló, )

Élvezzük a leghosszabb nappalt!

Mostantól rövidülnek a nappalok, lassan haladunk a hosszú, komor téli sötétség felé. De addig is örüljünk a fénynek, van még pár ragyogó hónapunk!

Korábban a témában:

Június 21-én reggel 7 óra 5 perckor van a nyári napforduló. Ekkor a napsugarak pont merőlegesen esnek a Ráktérítőre, ma van a leghosszabb nappal és a legrövidebb éjszaka. Csillagunk 4 óra 45 perckor bukkant elő a horizont mögül, és több mint tizenhat óra után, 20 óra 46 perckor nyugszik le. A napnyugta és a holnapi napkelte között egy perc híján nyolc óra telik majd el.

Mindez abból adódik, hogy a Föld nem „szálfaegyenesen áll” hanem kissé meg van dőlve az ekliptika síkjához képest. Ez a Föld és – néhány fok eltéréssel – a Naprendszer bolygóinak keringési síkja a Nap körül.

A dőlés 66,55 fok, ekkora szöget zár be a bolygó forgástengelye az ekliptika síkjával. Ez a tény egymagában felelős a végtelen téli éjszakákért és mínuszokért éppúgy, mint a kánikuláért és a hosszú nyári napokért. A „tengelyferdeség” ugyanis megszabja a napsugarak beesési szögét a földfelszínre. Minél nagyobb szögben érik a Nap sugarai a felszínt, annál jobban képesek azt felmelegíteni, vagyis az adott szélességi körön annál melegebb lesz a levegő is.

Nyáron bolygónk Nap körüli pályájának azon szakaszán van, ahol az északi „sarka” dől jobban a nap felé. Ilyenkor az északi féltekén nagyobb a sugarak beesési szöge, a tetőpont pedig június 21., amikor a Ráktérítőre vetül 90 fokban a napfény. A Ráktérítő az északi szélesség 23 fok 26 percénél szeli át a Földet, többek között a Nyugat-Szaharát, Algériát, Líbiát, Egyiptomot, Indiát, Kínát és Mexikót érinti. Ezen a napon itt a déli órákban eltűnnek az árnyékok. A nyári napforduló előtt és után a Déli-sark heteken át tartó sötétségbe borul, míg az Északi-sarkon egyáltalán nem nyugszik le a Nap.

Fél év múlva, december 21-én minden a visszájára fordul. Télen a Föld déli „sarkát” mutatja a Nap felé: a téli napfordulón a Baktérítő kapja 90 fokban a napsugarakat, a déli féltekén tombol a nyár. Ha a fent említett tengelyferdeség nem lenne, és a bolygó tengelye pont derékszöget zárna be e képzeletbeli síkkal, a nappalok és az éjszakák hossza egész évben 12-12 óra lenne, és sehol a Földön nem lennének évszakok.

Érdekesség, hogy a nyári napfordulót hagyományosan Szent Iván napjához kötik, ami azonban június 24-én van. A „csúszás” oka a tropikus időszámítási mód sajátosságában és a tényleges naptári évek közti különbségben, valamint az egykori naptári reformokban rejlik. Évszázadok alatt a tényleges nyári napforduló és megünneplésének napja elvált, és az évek múlásával egyre messzebbre kerül egymástól.

Címkék: napforduló

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.