A Lakes névre hallgató borjú április 24-én jött világra a Belső Mongóliai Agrártudományi Egyetem egyik laboratóriumában * vezetője, Csang Li szerint a nőstény egészséges és erős.
Csang és kutatócsoportja egy éve, 2011 májusában nyert ki magzati kötőszövetet (fibroblasztot) egy 45 napos vemhes Holstein marhából – a kutatók genetikailag módosították a sejteket, hogy azok laktózbontó enzimet termeljenek. A génmérnökséggel létrehozott magzatot júliusban ültették be egy tehén méhébe.
A laktózbontó enzim a tejben található laktózt más cukrokká, galaktózzá és glükózzá bontja le, így megkönnyíti a laktózintoleráns emberek számára a tejtermék emésztését. Kínában az emberek közel 60 százaléka laktózérzékeny, a tünetek a kiütésektől a hasmenésen keresztül különböző emésztőszervi zavarokig terjednek.
Lakes nem egyetlen próbálkozás eredménye: tavaly 14 szarvasmarhánál végezték el a beavatkozást, ezt követően idén áprilisban öt borjú jött világra. Közülük három hordozta a laktózbontó enzimet kódoló gént, ám kettő elpusztult az ellést követő 24 órán belül. Az állat 25 hónapos korában adhat tejet, miután kihordta saját borjait.
