A kutatók ez idáig képtelenek voltak a tumorsejteket hosszabb ideig úgy életben tartani a laboratóriumban, hogy azokat az emberi szervezeten belüli kinézetük és viselkedésük alapján tanulmányozni tudják.
Az orvosoknak nagyrészt az élő szervezetből vett szövettani minták lefagyasztott vagy viaszban tartósított változataira kell támaszkodniuk a diagnózis felállításához és a szükséges kezelés megállapításához.
A mostani felfedezés azzal kecsegtet, hogy a szakemberek a páciens saját tumorsejtjeiből vett mintákon tesztelhetik majd a különböző készítményeket, mielőtt előállnának a legmegfelelőbb kezeléssel.
“Ez lenne a személyre szabott terápia végső állomása – mondta Richard Schlegel, a tanulmány vezető szerzője, aki a washingtoni Georgetown Egyetemen működő Lombardi Általános Rákközpont patológiai részlegének vezetője. – A kezelés teljes egészében az adott páciens szövetmintáira épülne: az egészséges és a rákos szövetek összevetése alapján dolgoznánk ki a leghatásosabb terápiát.”
Az American Journal of Pathology című folyóirat online kiadványában ismertetett módszer az őssejtkutatásban használt egyszerű eljárásokra épül: a “tápláló” fibroblasztok – kötőszöveti sejtek – a minták életben maradásáért felelnek, a ROCK mozaikszóval jelölt gátlószer pedig a szaporodásukat biztosítja.
A módszernek köszönhetően a kutatók akár két évig is életben tudtak tartani tüdő-, mell-, prosztata- és vastagbélrákos sejteket. Az eljárással kezelt rákos és egészséges minták visszaálltak a “sejtszerű állapotba”, a világon elsőként lehetővé téve az orvosok számára, hogy közvetlenül összehasonlítsák az élő sejteket.
Mint azt a Yale Egyetem patológus professzoraként dolgozó David Rimm, a tanulmányhoz fűzött szakértői vélemény szerzője kifejtette, a két módszert eddig is alkalmazták az őssejtkutatás során, most pedig a kettejük bravúros ötvözésének köszönhető a siker.
Az orvos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az áttörés megerősítéséhez több laboratóriumban is sikerrel végre kell hajtania a próbát, és bár a kezdeti eredmények “igazán lenyűgözőek”, a rákos sejtek különböző terápiás kezelésére irányuló próbálkozások jelenleg csak a “spekuláció” szintjén mozognak.
Amennyiben más kutatóknak is sikerül ugyanilyen eredményeket felmutatniuk – és jelenleg három egyetemi laboratórium is ezen dolgozik az Egyesült Államokban -, akkor az áttörésnek köszönhetőn jelentős előrelépés történne a rákos sejtek tanulmányozásában.
A kétéves kutatás az amerikai Országos Egészségügyi Intézet (NIH) szakembereinek együttműködésével, illetve a nemzetvédelmi minisztérium, a Georgetown Egyetem és az Országos Rákintézet támogatásával készült.
