David Hartley, az elsősorban kórházépítéssel foglalkozó NTX építésze a Business Insidernek azt nyilatkozta, a sebesség kulcsát az előre legyártott elemek jelenthetik. Ezek segítségével ugyanis az épület alapja és az épületburkolat párhuzamosan alakítható ki, ami jelentősen csökkenti az építkezés idejét.
Az új vuhani kórház létrehozását a korábbi tapasztalatok is nagyban segítették: a 2003-as SARS-járvány idején Pekingben építettek fel rekordgyorsasággal egy klinikát. A CNN-nek nyilatkozó, a neve elhallgatását kérő kínai forrás szerint – többek közt a vuhani terepviszonyok miatt – nem másolhatták egy az egyben a pekingi kórházat, ennek ellenére a korábbi villámprojekttel a mérnökök olyan tapasztalatokhoz jutottak, amiket most kamatoztatni tudtak.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy Kína megdöbbentő sebességgel tudott mozgósítani 7500 munkást, akik hosszú műszakokban, gyakran csak napi 2-3 órát aludva dolgoztak a helyszínen. Közben az új kórháztól nagyjából 40 kilométerre egy másikat is felépítettek, ahol 1500 fertőzöttet kezelnek majd.
Ez nyugaton elképzelhetetlen lenne
Yanzhong Huang, a nonprofit Külkapcsolati Tanács globális egészségüggyel foglalkozó csoportjának munkatársa a BBC-nek azt mondta, Kína még a mostanihoz hasonló monumentális projekteket is képes rekordsebességgel kivitelezni, ebben pedig az államnak meghatározó szerepe van. A szakértő szerint az autoriter ázsiai ország a felülről lefelé történő mobilizációra támaszkodik, amivel képesek leküzdeni a bürokratikus és pénzügyi korlátokat, miközben minden erőforráshoz hozzáférnek.
Vuhanba például Kína különböző pontjairól hívtak be mérnököket, utóbb pedig más kórházakból láthatták el ellátmánnyal és dolgozókkal a klinikát. Huang kiemelte, hasonló eljárás teljesen elképzelhetetlen lenne egy demokratikus nyugati országban.
A tervezést is átgondolták
Az új vuhani létesítményről egyelőre kevés információ érhető el, de az ágyak száma ismert, illetve az, hogy az egyedi szellőztetőrendszernek köszönhetően a levegő csak befelé áramlik, és az osztályok teljesen izoláltak. Bár az építés üteme sok szakértőt már önmagában ámulatba ejtett, úgy tűnik, hogy a kínaiak nemcsak a gyorsaságra, hanem a minőségre is komoly hangsúlyt fektettek.
Solomon Kuah, a Nemzetközi Menekültügyi Bizottság munkatársa 2014-ben, az Ebola-járvány során koordinálta a nyugat-afrikai kórházépítéseket. A régió vidéki részein egy 100-200 fős klinikát nagyjából egy hónap alatt hoztak létre, a szakértő szerint a tervezésnél hasonló szempontokat vettek figyelembe, mint a kínai mérnökök.
Az egyik legfontosabb tényező az, hogy olyan zónákat alakítsanak ki a létesítményben, amikben elkülöníthetik a különböző egészségi állapotú, illetve eltérő fenyegetést jelentő betegeket. Az egyik szárnyban például érdemes a már pozitív tesztet mutató pácienseket elkülöníteni, ezen az osztályon belül pedig további csoportokat kell kialakítani többek közt a terhes nők számára.
Természetesen a hatékony működéshez megfelelő higiéniai körülményekre, átgondolt logisztikára és elegendő szakképzett dolgozóra is szükség lesz. Kuah úgy véli, ha ezeket sikerül tartani, az új klinika eredményesebb lehet a fertőzöttek kezelésében, mint a régió eddigi kórházai, hiszen eleve a koronavírusos betegek fogadására lett kialakítva.
Újabb egészségügyi csoda?
A 2003-as SARS-járvány során Pekingben egy hét alatt építették fel az új klinikát – állítólag ennél gyorsabban még nem hoztak létre kórházat. A 4000 munkás a mostanihoz hasonlóan akkor is éjjel-nappal dolgozott, a jól felszerelt és megfontoltan kialakított létesítmény pedig igen hatékonynak bizonyult a vírus elleni harcban.
A pekingi kórházba rengeteg felkészített orvost, ápolót és egyéb egészségügyi dolgozót vezényeltek át, a működés finanszírozásába pedig nemcsak a régió, hanem az állam is nagy összeggel szállt be – ez is nehezen megvalósítható lenne egy nyugati államban. Feltételezhető, hogy a mostani járvány súlyossága miatt – Kínában eddig nagyjából 60 ezer betegről és 1400 halálesetről tudni – az új vuhani klinika költségvetését sem kell egyedül a városnak magára vállalnia.
A 2003-ban villámgyorsan felhúzott kórház a SARS eltűnése után elhagyatottá vált, ennek ellenére a szakértők szerint kiemelten fontos volt a felépítése, mivel nagyban hozzájárult a vírus megfékezéséhez. A kínai hatóságok bíznak benne, hogy az újabb vészkórházak hasonlóan hatékonyak lesznek.
Kiemelt kép: AFP / STRINGER / ANADOLU AGENCY
