Idén októberben lesz 7 éve, hogy az Assassin’s Creed III megjelent X360-ra, PS3-ra, PC és Wii U-ra, de a patinás sorozat egyik legmegosztóbb részének karrierje ezzel még koránt sem ért véget. Idén tavasszal a Ubisoft ugyanis kiadta a Remastered verziót PC-re, PlayStation 4-re és Xbox One-ra, majd május végén megérkezett ugyanez a kiadás a Nintendo legújabb konzoljára, a hibrid Switchre, így akár már útközben is átélhető Ratonhnhaké:ton, avagy Connor kalandja az amerikai függetlenségi háború idején.
Ami jó hír, hogy a nagygépes változatokhoz hasonlóan ez a verzió is egy kifejezetten tartalmas csomag: az ACIII mellett tartalmazza az alapjáték összes kiegészítőjét, illetve az Assassin’s Creed III: Liberationt is, ami eredetileg a már megboldogult PlayStation Vitára jelent még meg, szintén 2012-ben.
Van baj
Ami kevésbé pozitív, hogy a Switches verzió még nagy jóindulattal sem nevezhető átdolgozott (remastered) kiadásnak, hiszen a konzol szerény képességei miatt hiányzik belőle szinte az összes olyan újdonság (az új bevilágítás vagy a részecske effektek), ami a PS4-es és Xbox One-os verziót az eredeti felé emeli. Vizuális szempontból olyan, mintha a 2012-es Wii U verzió futna a Nintendo aktuális konzolján.
Ebben persze semmi meglepő nincs, hiszen alapvetően minden Switch tulajdonos tisztában van a konzol korlátaival, de a Ubisoft azért tanúsíthatott volna annyi mértékletességet, hogy nem nézi teljesen hülyének a vásárlókat, és szimplán elhagyja a remastered jelzőt ezen kiadás esetében.
Erre már csak azért is szükség lett volna, mert ez a verzió nemcsak külalakban nem ér a nagykonzolos verziók nyomába, de teljesítmény szempontjából sem. A játék legelején még minden rendben van, úgy tűnik, hogy a Switch pompásan megbirkózik a programmal, ugyanakkor elérve a nagyobb nyitott területeket – mint például Boston – azonnal világossá válik, hogy
A méretesebb területeknél a képfrissítés beesik a normálisnak mondható 30 képkocka per másodperc alá, ha pedig egy nagyobb brigáddal kerülünk összetűzésbe, ez a szám hajlamos lecsúszni egészen 15-ig, ami már hatással van a játékmenetre is. Emellé rendszeres jelenség, hogy a karakterek a szemünk előtt rajzolódnak ki a semmiből, az automatikus mentések szintén képesek megakasztani a folyékony játékmenetet, ami nemcsak a látványra van hatással, de a hangeffektekre és a zenére is.
Csak megszállottaknak
Ezek a hibák mind zavaróak, de a program nem válik játszhatatlanná tőlük, szóval, amint megbarátkozunk a helyzettel, akár még élvezni is tudjuk az ACIII Switches verzióját. Legalábbis kézikonzol módban, ugyanis a gépet a dokkolóba helyezve, normális tévére kötve már koránt sem ilyen rózsás a helyzet. Full HD felbontásban a meglehetősen idejétmúlt grafika és az alacsony képfrissítés már bántják a szemet, ráadásul a kamera mozgatása közben néha be is remeg a kép, ami hosszú távon is nagyon idegesítő.
Az irányítás ugyanakkor rendben van, ezt a részt tényleg rendesen átdolgozták, hiszen a célzás például sokkal egyszerűbb és gyorsabb, mint az eredeti játékban, sőt kapunk egy kifejezetten jól használható, giroszkópos lehetőséget is, ami még abban is segít, hogy jobban beleéljük magunkat a játékba.
Összességében viszont ez édeskevés ahhoz, hogy az Assassin’s Creed III Switches verziója jó szívvel ajánlható legyen. Az kétségtelen, hogy egy tartalmas csomagot kapunk, két teljes értékű játékkal, amik valóban hosszú időre képesek lekötni az érdeklődőket, de a beszerzés tényleg csak azoknak lehet jó ötlet, akik valóban imádják ezt a részt, és újra át akarják élni a kalandot, vagy sosem próbálták az eredetit, és egy kifejezetten komplex, sokáig nyúzható programot keresnek a kézikonzoljukra.