Hosszas huzavona után az Európai Parlament kedden megszavazta a digitális egységes piacon érvényes szerzői jogi szabályozás tervezett módosítását. A strasbourgi plenáris ülésen 348 igen szavazattal 274 ellenében elfogadott kompromisszumos megoldást februárban, hosszú tárgyalások után hozták tető alá az Európai Unió jogalkotó társintézményei. A februári módosítás sok dolgon árnyalt ahhoz képest, amiről tavaly júniusban hallhattunk. Ezeket korábbi cikkünkben mutattuk be.
A kérdésben még az egyes EP-frakciók és nemzeti delegációk is megosztottan vélekedtek, nagyon erős ellentábor alakult ki a reform ellenzőiből, akik a szabad internet halálát vetítik előre.
Az előzetes megállapodást még a másik szervnek, az európai uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia. Ezután tagállami szinten folytatódik a jogalkotói folyamat, a tagállamoknak két évük lesz az új szabályok átültetésére a nemzeti jogrendszerbe, miután hatályossá válik a hivatalos közlöny. Így azonnali hatásai még nem lesznek.
A szerzői jogi reform két cikkelye, a 11., valamint a 13. cikk (ami végül 17. lett) volt a legvitatottabb, ebből utóbbi érinti a hétköznapi felhasználókat is, míg előbbi a kiadók és újságok, valamint a hírgyűjtő-szolgáltatások közti viszonyt tisztázza.
Ki kell fizetni a művészeket
Ahogy az Európai Parlament írja honlapján, a reform lényege, hogy az online platformok ne jussanak bevételhez olyan művekből, amelyek alkotóit nem fizették ki.
- Az irányelv arra kötelezi a nagy internetes platformokat és híraggregátorokat (mint a YouTube vagy a Google Hírek), hogy a tartalmak létrehozóinak (művészek, zenészek, színészek, hírügynökségek, újságírók) fizessék ki, ami nekik ténylegesen jár.
- Nem keletkeznek új jogok vagy kötelezettségek. Aminek a megosztása eddig jogszerű és megengedett volt, az továbbra is jogszerűen és megengedetten megosztható marad.
A rendszerek üzemeltetőinek felelőssége lesz, ha jogvédett tartalom kerül fel a felületükre, őket lehet megbüntetni. Például a YouTube esetében a YouTube issza meg a levét, ha valaki olyasmit tölt fel, ami védett. Ez azért kemény dió, mert a YouTube-ra például percenként több mint 400 órányi tartalom kerül fel, és hatalmas munka lesz kellően hatékony szűrőrendszert kialakítani, ami még a feltöltés előtt azonosítja a kétes videókat.
Az irányelv azonban nem határozza meg, hogy milyen eszközökre van szükség ahhoz, hogy a ki nem fizetett tartalmak megjelenését a platformok megakadályozzák. Az irányelv azt is biztosítja, hogy a felhasználó a jogszerűtlenül törölt tartalom miatt jogorvoslattal élhessen. Ezt olyan jogorvoslati rendszeren keresztül kell biztosítani, ahol a felhasználó a panasz benyújtását követően gyors eljárásra számíthat – írja a Parlament honlapján.
És ami sokakat érdekel: mi lesz a memékkel? A félreértés alapját az adta, hogy sok mém olyan képet használ fel, ami védve van, mondjuk egy hivatalos fotós készítette. Ám ahogy kiemelték: az idézet, kritika, szemlézés, recenzió, karikatúra, utánzás és paródia (ennek számítanak a mémek is) céljából való felhasználással nincs baj, ilyen formában feldolgozva fel lehet tölteni védett tartalmat is. A Parlament szerint az új törvény pont, hogy a gifek és mémek fennmaradását biztosítja.
És mi az a 11. cikk?
A 11. cikk a mások médiatartalmaira épülő szolgáltatások (például az olyan hírgyűjtők, mint a Google News) és az újságok, kiadók közti viszonyokat próbálja rendezni. A nagy online platformokra és a híraggregátorokra a jelenleginél nagyobb nyomás nehezedik majd annak érdekében, hogy méltányos díjazásra vonatkozó (felhasználás-engedélyezési, azaz licenc-) megállapodást kössenek a korábban már az alkotás jogosultjaként azonosított művészekkel és médiával.
A vállalatok nem másolhatnak ki cikkeket, és tehetik közzé azokat automatizált felületen, csak ha fizetnek a szerzőknek és kiadóknak a tartalomért. Kivétel, ha az újságcikk részletét közlik: ezt a Parlament kiemelte a hatály alól.
Licencmegállapodás hiányában a techóriások közvetlen felelősséggel tartoznak majd a tárhelyükön található, megállapodás által le nem fedett tartalmakért. A jelenlegi szabályzás kiskapui miatt a platformok eddig mentesülhettek a felelősség alól.
Mi lesz a kis cégekkel?
Az EP zöld frakciója azért nem volt elégedett a februári módosítás után sem, mert szerintük az egyezmény továbbra is „fenyegetést jelent a kis kiadók, a szerzők és a felhasználók számára, és azzal a veszély jár, hogy a ma ismert internet kizárólag a technológiai és médiaóriások kezébe kerül”. Kiemelték, a szűrők nem képesek különbséget tenni a szerzői jogok valódi megsértése és a törvényeknek megfelelő paródiák között, még a legfejlettebb szoftverek is rendszeresen blokkolnak jogszerű tartalmakat.
Az elfogadott szöveg szerint viszontmint mondjuk az olyan nagy óriásokra, mint a Facebook, vagy a Google. A kisebb szereplőknek tehát nagyobb segítséget jelent: míg a nagy cégek mellett ügyvédi irodák állnak, a kisebbeknek kevesebb eszközük van érvényesíteni akaratukat.
Az irányelv olyan platformokat céloz, amelyek profitszerzési céllal felhasználók által feltöltött, szerzői jogi védelem alatt álló anyag nagy mennyiségét tárolják, szerkesztik és terjesztik. Ez a definíció a Wikipédiára, a GitHubra, a randevúoldalakra, az Ebayre és sok más platformra nem vonatkozik.
Most akkor nem lesz szabad az internet?
A több éve húzódó módosítás ellen intenzív lobbitevékenység alakult ki, ellene ágalt több mint 70, az internet fejlődését meghatározó figura, mint például az internet „atyja”, Timothy Berners-Lee, a Wikipedia társalapítója, Jimmy Wales, vagy a Mozilla társalapítója, Mitchell Baker, és az amerikai lehallgatási botrányt kirobbantó Edward Snowden. Az EU parlament képviselői eddig ritkán, vagy talán még sosem voltak kitéve hasonló mértékű lobbizásnak.
Az Európai Parlament véleménye ezzel a gondolattal kapcsolatban: „Az internet szabadsága továbbra is fennmarad, amennyiben ez a szabadság nem korlátozza mások jogait, vagy nem jogszerűtlen – ahogy ez az offline világban is történik. Vagyis a felhasználók ezentúl is feltölthetnek tartalmakat az internetre, a platformok pedig továbbra is tárolhatják a feltöltéseket mindaddig, amíg tiszteletben tartják az alkotók méltányos díjazáshoz való jogát.
Az irányelv nem vezet tartalmak cenzúrázásához. Viszont a jogi felelősség növelésével fokozza az internetes platformokra nehezedő nyomást, hogy méltányos módon díjazzák az alkotókat, akiknek a művei révén bevételhez jutnak. Ez nem cenzúra
– írják.
Az ellenoldalon arról hallani aggodalmakat, hogy a szűrés pontatlansága eredményezheti a szólásszabadság sértését. Szakértők szerint az kivitelezhetetlen, hogy minden YouTube-feltöltés előtt egy hús-vér ember megnézze az adott alkotást, és eldöntse, szerzői jogot sért-e vagy sem. Egy ilyen rendszer csakis automatizálva, szűrők széleskörű használatával képzelhető el.
Ez pedig a független és amatőr alkotók, valamint az felhasználók által generált tartalom szempontjából beláthatatlan következményekkel jár majd.
Az internet egy tollvonással a korlátlan önkifejezés teréből egy moderált, falakkal körülvett kertté válik. A szólásszabadság ilyetén korlátozása példa nélküli egy demokratikus társadalomban
– figyelmeztet ezzel kapcsolatban az Electronic Frontier Foundation.
Az Artisjus örül
Főleg a zenészek érdekeit védő szervezetek könyvelték el nagy sikerként a döntést, Dr. Tóth Péter Benjamin, az Artisjus Üzleti Transzformációs Igazgatója így nyilatkozott: „Az irányelv most elfogadott szövege úgy tartja szem előtt az alkotói oldal érdekeit, hogy közben a fogyasztók érdekeit is tükrözi, és a tartalomszolgáltató platformok működését is észszerű módon változtatja meg. A mai napon olyan egy olyan piaci működés alapja született meg, ahol a kreatív iparág alkotói és az európai digitális gazdaság egymást erősítve fejlődhet. Az internetező fogyasztók számára jogbiztonságot, a szolgáltatók számára tisztességes versenyt hoz majd az irányelv. Az alkotóknak, a szerzői jogi jogosultaknak pedig azt biztosítja, hogy végre méltányos jövedelemhez juthatnak a műveik online felhasználásából”.
A másik oldalon álló techóriások pedig korántsem ennyire lelkesek, a Google szerint a módosítás jogbizonytalanságot szülhet és árthat az európai kreatív és digitális gazdaságnak.
Az EP zöld frakciója pedig továbbra sem adja fel a harcot.
Tovább fogunk harcolni az új törvény ellen”
– szögezte le Julia Reda német kalózpárti EP-képviselő, a leghangosabb bírálók egyike, hozzátéve, több mint ötmillió ember írta alá Európa-szerte a petíciót a jogszabály ellen.
