Nagyvilág
vector cartoon illustration

Csúszik a nap, amikor betilthatják a mémeket

Sokáig úgy volt, hogy  még idén januárban szavaz majd az Európai Parlament a szerzői jog az egységes digitális piacon című irányelvről, ez azonban egy váratlan döntés miatt hónapokat csúszhat. A tervezettel kapcsolatos nemzetközi felháborodásról, majd a döntés elnapolásáról korábban mi is részletesen beszámoltunk. A direktíva - amellett, hogy egy csomó hasznos és rég várt frissítést hoz az online rohanásban rég elavult szerzői jogi szabályozásba - tartalmaz két, sokak által veszélyes cikkelyt is. Bár január 18-án nem sikerült dűlóre jutni az Európai Bizottság álláspontjáról, ez csak egy újabb fordulatot jelent a vitában. Érvek, ellenérvek és lehetséges következmények.

A tervezet 11 es és 13-as cikkelye alapjaiban változtathatja meg a módot, ahogy az online tartalmakat fogyasztunk, készítünk és közzéteszünk. A a két cikkelyt ellenzők tábora a #saveyourinternet hashtag alatt gyülekezik: egy ebben a témában írt nyílt levél jelenleg 4,4 millió aláírásnál tart, de a cikkelyek ellen szólalt fel több mint 70, az internet fejlődését meghatározó figura, mint például az internet „atyja”, Timothy Berners Lee, a Wikipedia társalapítója, Jimmy Wales, vagy a Mozilla társalapítója, Mitchell Baker.

Az alábbiakban a változások kapcsán felmerült legfontosabb kérdéseket próbáljuk tisztázni.

Miért van szükség a digitális szerzői jogokról szóló irányelvre?

Ez a téma azért került elő, mert a szerzői jogokra – és különösképpen az internetes zenepiacra – vonatkozó uniós jogszabályokat utoljára 2001-ben frissítették, így azok reménytelenül elavultak. Az utóbbi években megjelent egy sor új szolgáltatás, melyeket szintén szabályozni kell valahogy. Az európai lemezkiadók szerint az on-ine platformok úgy profitálnak a zenéikből, hogy a bevételeknek csak a töredékét juttatják vissza a kiadóknak, illetve a művészeknek. Az érem másik oldala, hogy számtalan alkotó számára ezek az online platformok jelentik az egyedüli lehetőséget arra, hogy egy szélesebb közönséghez eljussanak.

Az internetre feltöltött zenékért jelenleg is sok helyen fizetünk. Mi akkor a probléma?

Az irányelv támogatói azzal érvelnek, hogy jelenleg nem minden platform fizet egyenlő módon a tartalmak közzétételéért. Bár másfél milliárd regisztrált felhasználója van, a YouTube például az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv alapján működik, így nem minősül tartalomszolgáltatónak. Ha fizet is a kiadóknak a reklámbevételeiből, azt egyedi megállapodások alapján teszi, nem pedig azért, mert erre törvény kötelezi. Ehhez képest az olyan kereskedelmi streaming-szolgáltatások, mint például a Spotify kemény jogdíjakat fizetnek a nagyobb lemezkiadóknak.

A szkeptikusok azt nem vitatják, hogy az alkotókat több jövedelem illetné meg az online megosztott műveikért.

Azonban felhívják a figyelmet, hogy a szórakoztatóipar pénzmozgásai teljesen átláthatatlanok, senki nem tudja, hogy például a Google és más platformok mennyi jövedelemre tesznek szert az általuk megosztott a művekből. Az sem nyilvános, hogy ezek a nagy techcégek mennyit fizetnek a kiadóknak, illetve hogy ezekből az összegből mennyi jut végül az alkotóknak. Azzal érvelnek, hogy ha az alkotók alacsony jövedelme a probléma, amit meg szeretnének oldani, akkor nem a zenekiadóknak kellene többet fizetni, hanem egy olyan megoldást kellene találni, ami valóban az alkotók érdekét szolgálja.

Flag with Copyright symbol over a EU map. Symbolizing the EU Directive on Copyright in the Digital Single Market or CDSM. Art. 13 is known as meme ban
Fotó: iStockphoto

Lehet egyáltalán rendezni a szerzői jogok kérdését egy olyan világban, ahol bárki, bármit feltölthet az internetre?

Itt jön be a képbe a digitális szerzői jogokról szóló irányelv 13-as cikkelye, mely minden olyan internetes platformra vonatkozna, mely a felhasználók által feltöltött alkotást tárol és nyilvánosan hozzáférhetővé tesz.

Ez a cikkely arra kötelezi a platformokat, hogy garantálják az összes, a platformra feltöltött tartalom jogtisztaságát, ellenkező esetben felelnek a jogsértő anyag miatt és pénzbírsággal is sújthatók.

Hogyan lehet az ellenőrizni, hogy egy, mondjuk a YouTube-ra feltöltött videoklip szerzői jogokat sért-e?

A törvényalkotók ezt úgy képzelték el, hogy olyan adatbázisok készülnek, melyek minden, szerzői jog által védett anyagot tartalmaznak. A platformok pedig feltöltés előtt pedig ellenőrzik, hogy a feltölteni kívánt fájl részben vagy egészben egyezik-e egy olyan alkotással, mely benne van ebben az adatbázisban. Amennyiben az adott tartalmat szerzői jog védi, azt a rendszer vagy blokkolja, vagy pedig jogdíjat fizettet a feltöltővel a tartalom használatáért.

Ez gigászi munkának hangzik. Ki fogja elvégezni?

Szakértők szerint az kivitelezhetetlen, hogy minden YouTube-feltöltés előtt egy hús-vér ember megnézze az adott alkotást, és eldöntse, szerzői jogot sért-e vagy sem. Egy ilyen rendszer csakis automatizálva, szűrők széleskörű használatával képzelhető el.

A probléma az, hogy ezek a szűrők – legalábbis kezdetben – nem lesznek túlságosan kifinomultak: nagyon sok eredeti tartalom is fenn fog akadni rajtuk.

Ez pedig a független és amatőr alkotók, valamint az felhasználók által generált tartalom szempontjából beláthatatlan következményekkel jár majd. „Az internet egy tollvonással a korlátlan önkifejezés teréből egy moderált, falakkal körülvett kertté válik. A szólásszabadság ilyetén korlátozása példa nélküli egy demokratikus társadalomban” – figyelmeztet ezzel kapcsolatban az Electronic Frontier Foundation.

Tényleg betiltják majd a mémeket?

Legkönnyebben a mémek példáján keresztül lehet bemutatni, hogy ez a javaslat mekkora veszélyt jelent az alkotó szabadság és önkifejezés számára. A mémek alapjául szolgáló fotókhoz ugyanis sok esetben szerzői jogok kötődnek. Ugyan a jogalkotók azt ígérik, hogy a 13-as paragrafus nem vonatkozik majd paródiákra, azonban kérdés, hogy az internetes szűrők hogyan ismerik fel azt, hogy mi a paródia. Azt sem tudni, hogy miképpen lehet majd tisztázni a szerzői jogokkal kapcsolatos vitákat az olyan esetekben, amikor egy csaló magáénak tulajdonít, és eltávolíttat online platformokra feltöltött, legitim műveket. Nemrég például a Soundcloud platform több független zenész zeneszámát is törölte, miután egy ismeretlen felhasználó azokat magáénak vallotta.

Mennyibe kerül majd egy ilyen szűrőrendszer?

Az adatbázis valamint a szűrő minden bizonnyalkomoly anyagi befektetést feltételez az online platformok részéről. Ez egy újabb problémához vezet – míg a nagy platformok ezt ki fogják tudni fizetni, addig a kisebb piaci szereplők nem feltétlenül. Ez azt jelenti majd, hogy a nagy, kiadók valamint alkotók fele erős tárgyalási pozíciókkal rendelkező platformok piaci pozíciója tovább erősödik, azáltal, hogy a potenciális konkurrencia, a kisebb platformok működése ellehetetlenül.

Tényleg fizetni kell majd a megosztott linkekért is?

A tervezet 11-es cikkelye tartalmazza a „linkadó” néven ismertté vált bekezdést, mely azt írja elő, hogy az olyan híraggregátorok, mint például a Google News fizessenek a kiadóknak a linkelt anyagokért, ami elvileg jó hír a médiaorgánumok számára. Csakhogy senki nem tudja biztosan, hogyan fog ez működni: a tervezet szerint a linkek, valamint néhány szó (például a cím) megosztásáért nem kell majd fizetni, azonban a Google News jelenleg is csak linket, illetve az anyag címét osztja meg. A tervezet szerint ez a cikkely nem lesz érvényes a magánszemélyek által nem kereskedelmi céllal megosztott anyagokra – azonban ha például egy magánszemélynek nagyszámú követője van, és az oldalán reklámokat is elhelyez, akkor hogyan lehet eldönteni, hogy mi számít „nem kereskedelmi céllal” megosztott anyagnak?

Belchatow, Poland - August 31, 2014: Male hand pointing on key with a social media logotype collection printed and placed on modern computer keyboard.
Fotó: iStockphotos

Kit érintenek ezek a módosítások?

Gyakorlatilag mindenkit, emiatt is folyik úgy mellette, mind ellene élénk kampány. Az irányelv mellett az európai lemezkiadók valamint több, mint 1000 előadóművész sorakozott fel, köztük olyan világsztárok, mint Paul McCartney, Jean-Michel Jarre, Placido Domingo, James Blunt vagy akár David Guetta. A #saveyourinternet táborban megtalálható még a Github, a Wikimedia, az Electronic Frontier Foundation, valamint számos olyan független művész, akik számára fontos az, hogy alkotásaik széles tömegekhez jussanak el.

Nem meglepő módon a cikkelyt ellenzők mellett állnak olyan techóriások mint a YouTube valamint a Google, a Facebook, eBay, Amazon vagy Netflix.

 

Az irányelvet ellenzők vezetője a német kalózpárti képviselő, Julia Reda. „A törvényhozók a nagy kiadók szemszögéből tekintenek a szerzői jogokra. A legfontosabb közterünk nem szabad feláldozni annak érdekében, hogy szerzői jogi szabályozást használjunk fel olyan problémák megoldására, melyek elsősorban nem szerzői jogokkal kapcsolatosak. Az online szólásszabadság túl nagy értéket képvisel ahhoz, hogy nagyvállalatok csatájában használjuk munícióként” – fogalmazott Reda egy véleményanyagában.

Mikorra készül el a direktíva végleges szövege?

A határidő eddig többször is csúszott, a múlt hét végén, január 18-án leszavazták a Bizottság álláspontját a tagállamok. És bár ez csak egy újabb halasztás az amúgy is hosszúra nyúlt folyamatban, jelenleg nem tűnik valószínűnek, hogy a májusi választások előtt az Európai Parlament elé kerülne a végleges szöveg.

Mi következik azután hogy megvan a végleges szöveg?

A Bizottságban a végső szavazásra március-április folyamán kerül sor. Az Európai Parlament plénuma elé szintén március-áprilisban kerülhet a direktíva – hivatalos időpontok egyelőre nincsenek kitűzve.

Mi lehet a szavazás végkifejlete az Európai Parlamentben?

Hasonló esetekben a pártcsaládok általában egységesen szavaznak, azonban ez az ügy átível a pártcsoportok közötti ideológiai különbségeken, így minden csoportból vannak támogatói és ellenzői a direktívának. Májustól viszont az új parlamentben valószínűleg átrajzolódnak az erőviszonyok – így egy esetleges újabb szavazás végkifejletéről a jelen pillanatban tippelni sem lehet.

(A szerző a #saveyourinternet kampány támogatója.)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.