Tech
Röszke, 2015. szeptember 15.
Migránsok a határ szerb oldalán a magyar oldalon álló rendőrnőkkel szemben a magyar-szerb határon, Röszke térségében 2015. szeptember 15-én. Ezen a napon hatályba léptek a migrációs helyzet miatti új szabályozások.
MTI Fotó: Ujvári Sándor

Megoldás jöhet a migráció egyik nagy problémájára

Nagy Nikoletta
Nagy Nikoletta

újságíró. 2018. 11. 01. 06:10

Nincs aktuálisabb téma jelenleg a világon, mint a migráció: a háborús övezetekből Európába, a dél-amerikai konfliktusok elől az USA-ba menekülnek az emberek, ez pedig elképesztő indulatokat szít nemcsak etnikai, de vallási alapon is. Amerikai kutatók arra próbáltak rájönni, hogy lehet-e ezt minimális konfliktussal megoldani: modellezték a vallási csoportok viselkedését akkor, ha összetalálkoztak, és kiderült, hogy nem kell ahhoz atrocitásnak történnie, hogy a két csoport egymásnak essen, bőven elég néhány félinformáció és előítélet is hozzá.
Korábban a témában:

A Journal for Artificial Societies and Social Stimulation tudományos folyóiratban megjelent norvég-amerikai tanulmány szerint az emberek eredendően békések – legalább is ezt mutatta az a mesterséges intelligencia segítségével szimulált modell, amellyel a tudósok azt akarták megfigyelni, hogyan lehetne a vallási konfliktusokat könnyebben és egyszerűbben, agresszió nélkül megoldani. A szimulációjukban

az emberek még akkor is békésen viselkedtek, amikor krízishelyzetbe kerültek,

például környezeti katasztrófa érte őket, a dolog csak akkor változott meg, ha olyan szituációba kerültek, amely az alapvető hiedelmeiket és hitüket ingatta meg.

NINCS BELÉNK KÓDOLVA A VALLÁSI ERŐSZAK

A kutatók az észak-írországi konfliktusokat és a 2002-es gudzsaráti konfliktusokat vették alapul a modell elkészítéséhez, mindkettőnél a xenofób szociális szorongást vizsgálta. Justin Lane, a kutatás egyik szerzője a BBC-nek elmondta, hogy az emberi pszichológiát kellett vizsgálniuk, és ennek az alapjait betáplálni a mesterséges intelligenciába, hiszen a pszichológia az alapja annak, ahogyan egyénileg és csoportban is gondolkozunk és cselekszünk. Lane és társai azt találták, hogy a konfliktusok akkor jelennek meg igazán,  ha egy csoport alapvető hitét és világnézetét rengeti meg egy másik csoport annyira, hogy a tagok nem tudnak megbirkózni a felmerülő problémákkal és kérdésekkel. A kutatók azt is megjegyzik, hogy az ilyen véres konfliktusok szerencsére azért ritkák, még az ilyen fennálló, szorongásos esetekben is csak nagyjából 20 százalék végződik fizikai erőszakkal, legalább is a modell szerint.

Földközi-tenger, 2018. augusztus 13.
Az SOS Méditerranée civil szervezet 2018. augusztus 13-án közreadott felvételén bárkáról felvett, Európába igyekvő afrikai bevándorlókat szállítanak gumicsónakban a szervezet Aquarius mentőhajóra a Földközi-tengeren augusztus 10-én. Az Aquarius európai kikötőt keres 141 migránssal a fedélzetén. (MTI/EPA/SOS Méditerranée/Guglielmo Mangiapane)
Az SOS Méditerranée civil szervezet felvételén bárkáról felvett, Európába igyekvő afrikai bevándorlókat szállítanak gumicsónakban – fotó: Guglielmo Mangiapane / SOS Méditerranée/ EPA / MTI

„A vallási erőszak nem tartozik az alapvető viselkedéseink közé” – nyilatkozta Lane. „Csak akkor okoz ilyen mértékű szorongást és agitáltságot egy helyzet, ha a csoport alapvető hitét és a tagok ahhoz való ragaszkodását kérdőjelezi meg az új csoport vagy emberek érkezése.”

A FALS INFORMÁCIÓ LEGALÁBB OLYAN VESZÉLYES, MINT A ROSSZ TAPASZTALAT

A kutatók szerint az egyik legjobb módja a vallásos erőszak visszaszorításának az, ha az emberek nem fenyegetésként kezelik a bevándorlókat, és nem alakítanak már azonnal negatív képet ki róluk magukban. A kutatás kimutatta azt is, hogy az agresszióba torkolló találkozásoknak nem is kell fizikailag megtörténniük,

az információnak legalább annyi szerepe van az előítéletekben, majd az ebből kialakuló konfliktusokban, mint a tapasztalatnak.

„Már a fenyegetettség gondolata is ugyanolyan fenyegető lehet, mint maga a fenyegető cselekedet” – mondta Lane. Nem kell tehát negatív tapasztalatot gyűjteni ahhoz, hogy valakit elítéljünk, és agressziót mutassunk vele szemben: elég, ha a médiából árad ránk a propaganda, és ezen keresztül szemléljük az érkező csoportot.

A modellezés persze még egyáltalán nem tökéletes, független szakértők kiemelték, hogy dolgozni kellene még rajta, de egy biztos: működő megoldást találhat napjaink egyik legnagyobb humanitárius katasztrófájára.

Nagy Nikoletta korábbi cikkei
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Feloszlatták a Lánchíd spontán blokádját

Kommentek

Hungary's Bence Banhidi (C) vies with Denmark's Rasmus Lauge Schmidt (2ndL) during the IHF Men's World Championship 2019 Group II handball match between Denmark and Hungary at the Jyske Bank Boxen arena in Herning on January 19, 2019. (Photo by Jonathan NACKSTRAND / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.