Tech
Röszke, 2015. szeptember 15.
Migránsok a határ szerb oldalán a magyar oldalon álló rendőrnőkkel szemben a magyar-szerb határon, Röszke térségében 2015. szeptember 15-én. Ezen a napon hatályba léptek a migrációs helyzet miatti új szabályozások.
MTI Fotó: Ujvári Sándor

Megoldás jöhet a migráció egyik nagy problémájára

Nagy Nikoletta
Nagy Nikoletta

újságíró. 2018. 11. 01. 06:10

Nincs aktuálisabb téma jelenleg a világon, mint a migráció: a háborús övezetekből Európába, a dél-amerikai konfliktusok elől az USA-ba menekülnek az emberek, ez pedig elképesztő indulatokat szít nemcsak etnikai, de vallási alapon is. Amerikai kutatók arra próbáltak rájönni, hogy lehet-e ezt minimális konfliktussal megoldani: modellezték a vallási csoportok viselkedését akkor, ha összetalálkoztak, és kiderült, hogy nem kell ahhoz atrocitásnak történnie, hogy a két csoport egymásnak essen, bőven elég néhány félinformáció és előítélet is hozzá.
Korábban a témában:

A Journal for Artificial Societies and Social Stimulation tudományos folyóiratban megjelent norvég-amerikai tanulmány szerint az emberek eredendően békések – legalább is ezt mutatta az a mesterséges intelligencia segítségével szimulált modell, amellyel a tudósok azt akarták megfigyelni, hogyan lehetne a vallási konfliktusokat könnyebben és egyszerűbben, agresszió nélkül megoldani. A szimulációjukban

az emberek még akkor is békésen viselkedtek, amikor krízishelyzetbe kerültek,

például környezeti katasztrófa érte őket, a dolog csak akkor változott meg, ha olyan szituációba kerültek, amely az alapvető hiedelmeiket és hitüket ingatta meg.

NINCS BELÉNK KÓDOLVA A VALLÁSI ERŐSZAK

A kutatók az észak-írországi konfliktusokat és a 2002-es gudzsaráti konfliktusokat vették alapul a modell elkészítéséhez, mindkettőnél a xenofób szociális szorongást vizsgálta. Justin Lane, a kutatás egyik szerzője a BBC-nek elmondta, hogy az emberi pszichológiát kellett vizsgálniuk, és ennek az alapjait betáplálni a mesterséges intelligenciába, hiszen a pszichológia az alapja annak, ahogyan egyénileg és csoportban is gondolkozunk és cselekszünk. Lane és társai azt találták, hogy a konfliktusok akkor jelennek meg igazán,  ha egy csoport alapvető hitét és világnézetét rengeti meg egy másik csoport annyira, hogy a tagok nem tudnak megbirkózni a felmerülő problémákkal és kérdésekkel. A kutatók azt is megjegyzik, hogy az ilyen véres konfliktusok szerencsére azért ritkák, még az ilyen fennálló, szorongásos esetekben is csak nagyjából 20 százalék végződik fizikai erőszakkal, legalább is a modell szerint.

Földközi-tenger, 2018. augusztus 13.
Az SOS Méditerranée civil szervezet 2018. augusztus 13-án közreadott felvételén bárkáról felvett, Európába igyekvő afrikai bevándorlókat szállítanak gumicsónakban a szervezet Aquarius mentőhajóra a Földközi-tengeren augusztus 10-én. Az Aquarius európai kikötőt keres 141 migránssal a fedélzetén. (MTI/EPA/SOS Méditerranée/Guglielmo Mangiapane)
Az SOS Méditerranée civil szervezet felvételén bárkáról felvett, Európába igyekvő afrikai bevándorlókat szállítanak gumicsónakban – fotó: Guglielmo Mangiapane / SOS Méditerranée/ EPA / MTI

„A vallási erőszak nem tartozik az alapvető viselkedéseink közé” – nyilatkozta Lane. „Csak akkor okoz ilyen mértékű szorongást és agitáltságot egy helyzet, ha a csoport alapvető hitét és a tagok ahhoz való ragaszkodását kérdőjelezi meg az új csoport vagy emberek érkezése.”

A FALS INFORMÁCIÓ LEGALÁBB OLYAN VESZÉLYES, MINT A ROSSZ TAPASZTALAT

A kutatók szerint az egyik legjobb módja a vallásos erőszak visszaszorításának az, ha az emberek nem fenyegetésként kezelik a bevándorlókat, és nem alakítanak már azonnal negatív képet ki róluk magukban. A kutatás kimutatta azt is, hogy az agresszióba torkolló találkozásoknak nem is kell fizikailag megtörténniük,

az információnak legalább annyi szerepe van az előítéletekben, majd az ebből kialakuló konfliktusokban, mint a tapasztalatnak.

„Már a fenyegetettség gondolata is ugyanolyan fenyegető lehet, mint maga a fenyegető cselekedet” – mondta Lane. Nem kell tehát negatív tapasztalatot gyűjteni ahhoz, hogy valakit elítéljünk, és agressziót mutassunk vele szemben: elég, ha a médiából árad ránk a propaganda, és ezen keresztül szemléljük az érkező csoportot.

A modellezés persze még egyáltalán nem tökéletes, független szakértők kiemelték, hogy dolgozni kellene még rajta, de egy biztos: működő megoldást találhat napjaink egyik legnagyobb humanitárius katasztrófájára.

Nagy Nikoletta korábbi cikkei
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2016. november 18.
Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Nikola Gruevszkit, Macedónia korábbi miniszterelnökét a Parlament Nándorfehérvári termében 2016. november 18-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.