Nagyvilág
Passerbys cross a street in the city centre of Cottbus, Germany, 23 January 2018. Cottbus is becoming the scene of ugly attacks between Germans and foreigners. The rage is let out in the nice corners of Cottbus, not in the areas dominated by prefabricated buildings. Photo: Patrick Pleul/dpa-Zentralbild/ZB

Rengeteg bevándorló érkezett már Németországba, de még többre lenne szükségük

Schultz Antal
Schultz Antal

újságíró. 2018. 09. 20. 19:51

A migráció minden politikai problémánk anyja

– nyilatkozta Horst Seehofer, Németország belügyminisztere, a bajor keresztényszocialisták vezetője. Miközben Angela Merkelék testvérpártjának vezetője erről beszél, a bevándorlásellenes-populista AfD támogatottsága egyre növekszik, nem kis mértékben az ország migrációs politikája miatt.

Nem véletlen, hogy CDU/CSU és nagykoalíciós partnerük, a szociáldemokrata SPD még az év végéig meg akarja hozni az új bevándorlási törvényt. Bár az idén is lesznek még tartományi választások (így a bajoroknál is), jövőre három olyan tartományban, ahol az AfD az országosnál is nagyobb támogatottságot élvez, plusz nem lehet elfelejteni, az Európai Parlament tagjait is megválasztjuk jövőre.

19 September 2018, Berlin: Horst Seehofer (CSU), Federal Minister of the Interior, Home and Building, looks up during a press conference at the Ministry of the Interior. Photo: Soeren Stache/dpa
Horst Seehofer
Fotó: Soeren Stache/dpa/ AFP

Látható, hogy a német kormány 2015-ös nagy hullám után a spontán érkezőkkel nem igazán tud dűlőre jutni, például azt sem tudni, mit kezdenek visszautasított illegális bevándorlókkal.

dpatop - 05 July 2018, Germany, Berlin: German Chancellor Angela Merkel, leader of the CDU, casts her vote during the plenary session of the German Bundestag. Photo: Carsten Koall/dpa
Migráció: az összes német kormánypárt megegyezett – de minek?
A koalíció megmenekült, de a menekültkérdés aligha oldódott meg.

Közben pedig a munkaadók is elégedetlenek, de ők nem azért, mert túl sokan lennének a bevándorlók, hanem éppen ellenkezőleg, nagyon kevésnek érzik, sőt számokban mérhető az a veszteség szerintük, amit a német gazdaság elszenved emiatt.

Az IW Német Gazdaságkutató Intézet adatai szerint évente 0,9 százalékponttal rövidíti meg a gazdaság teljesítményét a munkaerőhiány.

300 ezer foglalkoztatott menekült

Augusztusban jött a jó hír a német Szövetségi Munkaügyi Ügynökségtől, hogy több mint 300 ezer menekült, vagyis a 2015 óta érkezők nagyjából negyedének van munkája. Munkapiaci integrációjuk jól halad, az ügynökség előrejelzéseinél is kedvezőbb a jelenlegi állapot – írták.

  • További 482 ezren munkakeresőként van regisztrálva.
  • A köztük levő munkanélküliség (187 ezer fő) hónapok óta szinte változatlan.
  • A legjobb eredményt a fiatalok körében érték el, 28 ezren tanulnak valamilyen szakmát.

De összességében velük nem igen jutnak előrébb, a fő gond pedig a nyelvtudás:

Nem reális, hogy egy év után olyan jól tudnának németül, hogy az elég lenne egy szakképesítés megszerzéséhez

– nyilatkozta az ügynökség vezérigazgatója, Detlef Scheele.

Ezt erősítette meg a Zeitnak a munkaadók és a menekültek közötti 150 kapcsolattartó egyike, Gerald Beinlich, hozzátéve, hogy a nyelvi tanfolyamoknak köszönhetően sokan már középszinten beszélik a nyelvet, de olyan tapasztalatokkal, képesítésekkel érkeztek, amik nem passzolnak ahhoz, amit a munkaadók keresnek.

Beinlich tapasztalatai szerint túlkínálat van az informatikában, gépjárműiparban, mechatronikában elhelyezkedni vágyókból. Noha hazájukban ezekben a szektorokban dolgoztak, tovább kellene tanulniuk, hogy Németországban is ezen a területen helyezkedhessenek el. És bár például hiány van a gasztronómiában dolgozókból Németországban, a menekültek közül keveseknek van meg az elhelyezkedéshez szükséges végzettsége.

An integration class centred on roleplay for asylumseekers whose right to remain in Germany remains unclear in Berlin, Germany, 11 November 2016. The German federal cabinet decided in May 2016 that asylumseekers without a clear right to remain should also have access to orientation courses. Photo: Bernd von Jutrczenka/dpa
Integrációs tréning Berlinben Fotó:Bernd von Jutrczenka/dpa/AFP

Jellemző az is, hogy bár van végzettsége az adott menekültnek, de az azt tanúsító papírt nem hozta magával Európába, vagy Németországban egyszerűen magasabbak a képesítési követelmények.

Beinlich azonban összességében pozitívan látja a jövőt, úgy gondolja, hogy megtalálják azokat a kompromisszumokat, amelyek az érkezők foglalkoztatásához szükségesek. Ilyen például, hogy egy ügyvéd nyilván nem tud ügyvédként elhelyezkedni, de a szerződési jogot jól ismeri, ezért elhelyezkedhet például bankban, ingatlanügynökségnél vagy HR-vállalatnál.

A munkavállalók sírnak

Szóval akár úgy is tűnhet, hogy gyorsan erősödik a 2015-ös menekülthullámban érkezettek munkaerőpiaci integrációja, ám a helyzet árnyaltabb. Míg a jellemzően Szíriából, Afganisztánból és Irakból érkező menekültek megszerzik a szükséges nyelvi és szakmai kompetenciákat, addig három-öt év is eltelhet  – írja a Reuters.

Ez nagyon lassú a munkaadóknak,

a munkaerőhiány ugyanis egyre nagyobb, csak akkor lehet stabilizálni, ha 2060-ig évente 400 ezer munkavállaló érkezik.

Legalábbis a német munkaerőpiaci és munkaügyi kutatóintézet, az IAB számításai szerint.

Jelenleg több mint 1,2 millió szabad munkahely van az országban, a munkanélküliség pedig legutóbb az újraegyesítés előtt volt ilyen alacsony.

A cégek 60 százaléka úgy véli, hogy az üzletüket veszélyezteti a megfelelő szakképzettséggel rendelkező munkavállalók száma, sőt ez a legnagyobb problémájuk jelenleg – nyilatkozta egy kutatásra hivatkozva a karlsruhei kereskedelmi kamara elnöke, Wolfgang Grenke a Finacial Timesnak.

A Német Gazdasági Intézet számai szerint, ha a tartósan munkanélküli 800 ezer embert valahogy sikerülne is visszairányítani a munkaerőpiacra, és ha a regionális különbségeket sikerülne is kiegyenlíteni, még mindig 440 ezer szabad munkahely lenne, amit nem tudnának betölteni jelenleg Németországban élőkkel.

Interpreter  Ahmed Yasser (L) and consultant Anna-Maria Appel (R) speak with Syrian saylum seekers in an outpost of the Federal Office for Migration and Refugees in Berlin-Spandau, Germany, 10 October 2013. Photo: Bernd von Jutrczenka
Tolmács segíti a szíriai menekülteket a menekültekkel foglalkozó állami szervezet egyik berlini irodájában
Fotó: Bernd von Jutrczenka / AFP

Terv a jövőre(?)

Így hát Merkelt és koalícióját két oldalról is nagy nyomás éri. Egyrészt az AfD növekvő támogatottsága – és ezzel együtt a CDU, CSU és SPD szavazók csökkenése –, valamint a gazdasági élet igényei.

Augusztus közepén Seehofer minisztériuma ki is adott egy négyoldalas iránymutatást a születendő bevándorlási törvényhez, ami sokkal inkább az újonnan bevándorlókról, mint az utóbbi három évben érkezettekhez kapcsolódó vélt, vagy valós problémákról szól.

Azt a kancellár kijelentette a múlthéten a Bundestagban, hogy

továbbra is függeni fogunk a külföldi szakemberektől. (…) Nem hagyhatnak el minket cégek azért, mert nem találnak megfelelő munkaerőt.

Majd hozzátette, sok vállalkozónak kecsegtetőbb, hogy megfelelő szakképzettségű munkásokat tudjon felvenni, mint az adókedvezmények.

A belügyminisztériumi tervezetben az EU-n kívüli bevándorlást úgy képzelik, hogy olyanokat engednek be, akik adott életkorúak, valamint megfelelő képzettséggel és német nyelvtudással érkeznek.

A munkáltatók által is üdvözölt tervezet a kormány szerint gyökeres változást hoz a globális versenyben a tehetségekért, mivel más országok egyre szigorúbb bevándorlási szabályokat hoznak.

Miért van szükség EU-n kívüliekre?

2016-ban Németország volt a bevándorlók második legnépszerűbb célja az Egyesült Államok után. Ebben az évben egymillió ember érkezett, ebből 600 ezer az EU-n belülről. Szakemberek szerint ez így nem folytatódhat. Egyrészt, mert az európai gazdaság növekedése sokakat otthon tart majd, másrészt pedig, az alacsony születési ráta miatt egyre kevesebb a munkaképes korú dolgozók száma az unión belül.

A dokumentum szerint ugyanis az a cél, hogy ne csak diplomások érkezzenek (nekik eddig is valamivel könnyebb volt), hanem a megfelelő szakképzettséggel rendelkezők is. Másrészt eltörlik az eddig létező elsőbbségi vizsgálatot, ami azt jelentette, hogy egy állás betöltésénél figyelembe kellett venni, hogy a külföldi jelentkezők helyett van-e az állásra megfelelő német munkaerő is.

Szóba került még – az SPD, a CDU egy része és a munkavállalók szorgalmazzák – az úgynevezett sávváltás is, ami az elutasított, de már jól beilleszkedett menedékkérőket illetné meg. Ők a menekültügyi rendszerből a képzett munkavállalók bevándorlását szabályozó rendszerbe kerülhetnének át. Jelenleg 600 ezer elutasított menedékkérő tartózkodik Németországban, azt viszont nem tudni, mennyiüket foglalkoztatják.

A kormányban versengő pártérdekek miatt a két az eddigiekkel ellentétes pont is bekerült a tervezetbe:

  • az elsőbbségi vizsgálatot visszavezethetik, ha növekszik a munkanélküliség,
  • és, ami sokkal fontosabb, és akár ki is herélheti a törvényt: a bevándorlónak meg kell élnie már érkezésekor is a saját lábán, „megakadályozzuk a bevándorlást a szociális rendszerbe”, olvasható a négyoldalas dokumentumban.

Az AfD persze teljesen ellene van a tervnek, amiről Merkelnek és kormánypártoknak, ha nem akarnak további veszteségeket elkönyvelni a támogatottságukban, meg kell győznie, le kell nyugtatnia a választókat, hogy az nem ellenük készül, nem növelik vele a munkaerőpiacon tapasztalható versenyt, csak a munkaerőhiányt kívánják megoldani vele. Hogy ez sikerül-e? Erről szól majd a jövő évi türingiai, szászországi brandenburgi és európai parlamenti választás, na meg az idei bajor és hesseni is voksolás.

A cikkhez felhasználtuk a Welt, a Zeit, a Finacial Times, a Reuters, a Tagesspiegel egy-egy cikkét. Kiemelt kép:Patrick Pleul/dpa-Zentralbild/ZB/AFP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.