Nagyvilág

Rengeteg bevándorló érkezett már Németországba, de még többre lenne szükségük

A migráció minden politikai problémánk anyja

– nyilatkozta Horst Seehofer, Németország belügyminisztere, a bajor keresztényszocialisták vezetője. Miközben Angela Merkelék testvérpártjának vezetője erről beszél, a bevándorlásellenes-populista AfD támogatottsága egyre növekszik, nem kis mértékben az ország migrációs politikája miatt.

Nem véletlen, hogy CDU/CSU és nagykoalíciós partnerük, a szociáldemokrata SPD még az év végéig meg akarja hozni az új bevándorlási törvényt. Bár az idén is lesznek még tartományi választások (így a bajoroknál is), jövőre három olyan tartományban, ahol az AfD az országosnál is nagyobb támogatottságot élvez, plusz nem lehet elfelejteni, az Európai Parlament tagjait is megválasztjuk jövőre.

Horst Seehofer
Fotó: Soeren Stache/dpa/ AFP

Látható, hogy a német kormány 2015-ös nagy hullám után a spontán érkezőkkel nem igazán tud dűlőre jutni, például azt sem tudni, mit kezdenek visszautasított illegális bevándorlókkal.

Migráció: az összes német kormánypárt megegyezett – de minek?
A koalíció megmenekült, de a menekültkérdés aligha oldódott meg.

Közben pedig a munkaadók is elégedetlenek, de ők nem azért, mert túl sokan lennének a bevándorlók, hanem éppen ellenkezőleg, nagyon kevésnek érzik, sőt számokban mérhető az a veszteség szerintük, amit a német gazdaság elszenved emiatt.

Az IW Német Gazdaságkutató Intézet adatai szerint évente 0,9 százalékponttal rövidíti meg a gazdaság teljesítményét a munkaerőhiány.

300 ezer foglalkoztatott menekült

Augusztusban jött a jó hír a német Szövetségi Munkaügyi Ügynökségtől, hogy több mint 300 ezer menekült, vagyis a 2015 óta érkezők nagyjából negyedének van munkája. Munkapiaci integrációjuk jól halad, az ügynökség előrejelzéseinél is kedvezőbb a jelenlegi állapot – írták.

  • További 482 ezren munkakeresőként van regisztrálva.
  • A köztük levő munkanélküliség (187 ezer fő) hónapok óta szinte változatlan.
  • A legjobb eredményt a fiatalok körében érték el, 28 ezren tanulnak valamilyen szakmát.

De összességében velük nem igen jutnak előrébb, a fő gond pedig a nyelvtudás:

Nem reális, hogy egy év után olyan jól tudnának németül, hogy az elég lenne egy szakképesítés megszerzéséhez

– nyilatkozta az ügynökség vezérigazgatója, Detlef Scheele.

Ezt erősítette meg a Zeitnak a munkaadók és a menekültek közötti 150 kapcsolattartó egyike, Gerald Beinlich, hozzátéve, hogy a nyelvi tanfolyamoknak köszönhetően sokan már középszinten beszélik a nyelvet, de olyan tapasztalatokkal, képesítésekkel érkeztek, amik nem passzolnak ahhoz, amit a munkaadók keresnek.

Beinlich tapasztalatai szerint túlkínálat van az informatikában, gépjárműiparban, mechatronikában elhelyezkedni vágyókból. Noha hazájukban ezekben a szektorokban dolgoztak, tovább kellene tanulniuk, hogy Németországban is ezen a területen helyezkedhessenek el. És bár például hiány van a gasztronómiában dolgozókból Németországban, a menekültek közül keveseknek van meg az elhelyezkedéshez szükséges végzettsége.

Integrációs tréning Berlinben Fotó:Bernd von Jutrczenka/dpa/AFP

Jellemző az is, hogy bár van végzettsége az adott menekültnek, de az azt tanúsító papírt nem hozta magával Európába, vagy Németországban egyszerűen magasabbak a képesítési követelmények.

Beinlich azonban összességében pozitívan látja a jövőt, úgy gondolja, hogy megtalálják azokat a kompromisszumokat, amelyek az érkezők foglalkoztatásához szükségesek. Ilyen például, hogy egy ügyvéd nyilván nem tud ügyvédként elhelyezkedni, de a szerződési jogot jól ismeri, ezért elhelyezkedhet például bankban, ingatlanügynökségnél vagy HR-vállalatnál.

A munkavállalók sírnak

Szóval akár úgy is tűnhet, hogy gyorsan erősödik a 2015-ös menekülthullámban érkezettek munkaerőpiaci integrációja, ám a helyzet árnyaltabb. Míg a jellemzően Szíriából, Afganisztánból és Irakból érkező menekültek megszerzik a szükséges nyelvi és szakmai kompetenciákat, addig három-öt év is eltelhet  – írja a Reuters.

Ez nagyon lassú a munkaadóknak,

a munkaerőhiány ugyanis egyre nagyobb, csak akkor lehet stabilizálni, ha 2060-ig évente 400 ezer munkavállaló érkezik.

Legalábbis a német munkaerőpiaci és munkaügyi kutatóintézet, az IAB számításai szerint.

Jelenleg több mint 1,2 millió szabad munkahely van az országban, a munkanélküliség pedig legutóbb az újraegyesítés előtt volt ilyen alacsony.

A cégek 60 százaléka úgy véli, hogy az üzletüket veszélyezteti a megfelelő szakképzettséggel rendelkező munkavállalók száma, sőt ez a legnagyobb problémájuk jelenleg – nyilatkozta egy kutatásra hivatkozva a karlsruhei kereskedelmi kamara elnöke, Wolfgang Grenke a Finacial Timesnak.

A Német Gazdasági Intézet számai szerint, ha a tartósan munkanélküli 800 ezer embert valahogy sikerülne is visszairányítani a munkaerőpiacra, és ha a regionális különbségeket sikerülne is kiegyenlíteni, még mindig 440 ezer szabad munkahely lenne, amit nem tudnának betölteni jelenleg Németországban élőkkel.

Tolmács segíti a szíriai menekülteket a menekültekkel foglalkozó állami szervezet egyik berlini irodájában
Fotó: Bernd von Jutrczenka / AFP

Terv a jövőre(?)

Így hát Merkelt és koalícióját két oldalról is nagy nyomás éri. Egyrészt az AfD növekvő támogatottsága – és ezzel együtt a CDU, CSU és SPD szavazók csökkenése –, valamint a gazdasági élet igényei.

Augusztus közepén Seehofer minisztériuma ki is adott egy négyoldalas iránymutatást a születendő bevándorlási törvényhez, ami sokkal inkább az újonnan bevándorlókról, mint az utóbbi három évben érkezettekhez kapcsolódó vélt, vagy valós problémákról szól.

Azt a kancellár kijelentette a múlthéten a Bundestagban, hogy

továbbra is függeni fogunk a külföldi szakemberektől. (…) Nem hagyhatnak el minket cégek azért, mert nem találnak megfelelő munkaerőt.

Majd hozzátette, sok vállalkozónak kecsegtetőbb, hogy megfelelő szakképzettségű munkásokat tudjon felvenni, mint az adókedvezmények.

A belügyminisztériumi tervezetben az EU-n kívüli bevándorlást úgy képzelik, hogy olyanokat engednek be, akik adott életkorúak, valamint megfelelő képzettséggel és német nyelvtudással érkeznek.

A munkáltatók által is üdvözölt tervezet a kormány szerint gyökeres változást hoz a globális versenyben a tehetségekért, mivel más országok egyre szigorúbb bevándorlási szabályokat hoznak.

Miért van szükség EU-n kívüliekre?

2016-ban Németország volt a bevándorlók második legnépszerűbb célja az Egyesült Államok után. Ebben az évben egymillió ember érkezett, ebből 600 ezer az EU-n belülről. Szakemberek szerint ez így nem folytatódhat. Egyrészt, mert az európai gazdaság növekedése sokakat otthon tart majd, másrészt pedig, az alacsony születési ráta miatt egyre kevesebb a munkaképes korú dolgozók száma az unión belül.

A dokumentum szerint ugyanis az a cél, hogy ne csak diplomások érkezzenek (nekik eddig is valamivel könnyebb volt), hanem a megfelelő szakképzettséggel rendelkezők is. Másrészt eltörlik az eddig létező elsőbbségi vizsgálatot, ami azt jelentette, hogy egy állás betöltésénél figyelembe kellett venni, hogy a külföldi jelentkezők helyett van-e az állásra megfelelő német munkaerő is.

Szóba került még – az SPD, a CDU egy része és a munkavállalók szorgalmazzák – az úgynevezett sávváltás is, ami az elutasított, de már jól beilleszkedett menedékkérőket illetné meg. Ők a menekültügyi rendszerből a képzett munkavállalók bevándorlását szabályozó rendszerbe kerülhetnének át. Jelenleg 600 ezer elutasított menedékkérő tartózkodik Németországban, azt viszont nem tudni, mennyiüket foglalkoztatják.

A kormányban versengő pártérdekek miatt a két az eddigiekkel ellentétes pont is bekerült a tervezetbe:

  • az elsőbbségi vizsgálatot visszavezethetik, ha növekszik a munkanélküliség,
  • és, ami sokkal fontosabb, és akár ki is herélheti a törvényt: a bevándorlónak meg kell élnie már érkezésekor is a saját lábán, „megakadályozzuk a bevándorlást a szociális rendszerbe”, olvasható a négyoldalas dokumentumban.

Az AfD persze teljesen ellene van a tervnek, amiről Merkelnek és kormánypártoknak, ha nem akarnak további veszteségeket elkönyvelni a támogatottságukban, meg kell győznie, le kell nyugtatnia a választókat, hogy az nem ellenük készül, nem növelik vele a munkaerőpiacon tapasztalható versenyt, csak a munkaerőhiányt kívánják megoldani vele. Hogy ez sikerül-e? Erről szól majd a jövő évi türingiai, szászországi brandenburgi és európai parlamenti választás, na meg az idei bajor és hesseni is voksolás.

A cikkhez felhasználtuk a Welt, a Zeit, a Finacial Times, a Reuters, a Tagesspiegel egy-egy cikkét. Kiemelt kép:Patrick Pleul/dpa-Zentralbild/ZB/AFP

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.