A Journal for Artificial Societies and Social Stimulation tudományos folyóiratban megjelent norvég-amerikai tanulmány szerint az emberek eredendően békések – legalább is ezt mutatta az a mesterséges intelligencia segítségével szimulált modell, amellyel a tudósok azt akarták megfigyelni, hogyan lehetne a vallási konfliktusokat könnyebben és egyszerűbben, agresszió nélkül megoldani. A szimulációjukban
például környezeti katasztrófa érte őket, a dolog csak akkor változott meg, ha olyan szituációba kerültek, amely az alapvető hiedelmeiket és hitüket ingatta meg.
NINCS BELÉNK KÓDOLVA A VALLÁSI ERŐSZAK
A kutatók az észak-írországi konfliktusokat és a 2002-es gudzsaráti konfliktusokat vették alapul a modell elkészítéséhez, mindkettőnél a xenofób szociális szorongást vizsgálta. Justin Lane, a kutatás egyik szerzője a BBC-nek elmondta, hogy az emberi pszichológiát kellett vizsgálniuk, és ennek az alapjait betáplálni a mesterséges intelligenciába, hiszen a pszichológia az alapja annak, ahogyan egyénileg és csoportban is gondolkozunk és cselekszünk. Lane és társai azt találták, hogy a konfliktusok akkor jelennek meg igazán, ha egy csoport alapvető hitét és világnézetét rengeti meg egy másik csoport annyira, hogy a tagok nem tudnak megbirkózni a felmerülő problémákkal és kérdésekkel. A kutatók azt is megjegyzik, hogy az ilyen véres konfliktusok szerencsére azért ritkák, még az ilyen fennálló, szorongásos esetekben is csak nagyjából 20 százalék végződik fizikai erőszakkal, legalább is a modell szerint.
„A vallási erőszak nem tartozik az alapvető viselkedéseink közé” – nyilatkozta Lane. „Csak akkor okoz ilyen mértékű szorongást és agitáltságot egy helyzet, ha a csoport alapvető hitét és a tagok ahhoz való ragaszkodását kérdőjelezi meg az új csoport vagy emberek érkezése.”
A FALS INFORMÁCIÓ LEGALÁBB OLYAN VESZÉLYES, MINT A ROSSZ TAPASZTALAT
A kutatók szerint az egyik legjobb módja a vallásos erőszak visszaszorításának az, ha az emberek nem fenyegetésként kezelik a bevándorlókat, és nem alakítanak már azonnal negatív képet ki róluk magukban. A kutatás kimutatta azt is, hogy az agresszióba torkolló találkozásoknak nem is kell fizikailag megtörténniük,
„Már a fenyegetettség gondolata is ugyanolyan fenyegető lehet, mint maga a fenyegető cselekedet” – mondta Lane. Nem kell tehát negatív tapasztalatot gyűjteni ahhoz, hogy valakit elítéljünk, és agressziót mutassunk vele szemben: elég, ha a médiából árad ránk a propaganda, és ezen keresztül szemléljük az érkező csoportot.
A modellezés persze még egyáltalán nem tökéletes, független szakértők kiemelték, hogy dolgozni kellene még rajta, de egy biztos: működő megoldást találhat napjaink egyik legnagyobb humanitárius katasztrófájára.
