A Monster Hunter-játéksorozat a világ nyugati felén nem számít túl népszerűnek, de ettől függetlenül kifejezetten termékeny franchise-ról van szó, ami 2004 óta folyamatosan szállítja az újabb és újabb részeket. Ennek meg is lett az eredménye: a különleges lények vadászatára koncentráló sorozat az elmúlt években olyan masszív rajongótáborra tett szert, hogy a jogokat birtokló Capcom nemrégiben vett egy jó nagy levegőt, és úgy döntött, hogy napjaink legnépszerűbb konzoljaira, az Xbox One-ra és PlayStation 4-re készíti el a legújabb változatot, méghozzá a Japánon kívül élő vásárlók igényeihez igazítva.
Ez a program a január végén megjelent Monster Hunter: World, amiben kezdő vadászként indulunk egy új világ felfedezésére, és a kötelező hajótörést/szerencsés megmenekülést követően tényleg nem lesz más dolgunk, mint felfedezni a ránk váró hatalmas, szabadon bejárható világot, illetve becserkészni és leteríteni az utunkba kerülő egyre nagyobb, egyre erősebb és egyre veszélyesebb lényeket.
AZ ÖRDÖG ESETE A RÉSZLETEKKEL
Műfaját tekintve a Monster Hunter: World egy akció-szerepjáték, ahol külső nézetből irányítjuk az általunk kreált karaktert (akinek van egy szintén a mi ízlésünk szerint alakított cicaszerű segédje), viszont ha valaki olyan történet- és küldetésközpontú kalandra számít, mint például a Fallout-játékok vagy mondjuk a Pillars of Eternity esetében, az bizony csalódni fog.
Az akciót itt a szörnyek levadászása vagy csapdába ejtése jelenti, és ugyan van egy történet, ami mentén alakul a cselekmény, de ez inkább alibi, mintsem rendesen kidolgozott sztori, és olyan jellegű missziók és érdekes mellékszereplők sincsenek, mint egy klasszikus szerepjáték esetében.
Ezen a ponton persze felmerülhet a kérdés, hogy akkor mégis mitől lesz RPG az új Monster Hunter, de erre is van válaszunk. A játékban található rendszer, aminek hála felszerelhetjük, irányíthatjuk és alakíthatjuk a hősünket, annyira szerteágazó és összetett, hogy a használata nemcsak egyedivé teszi a karakterünket, de az elérhető variációknak és funkcióknak hála
Vegyük csak azt, hogy 14 különböző fegyvernemből választhatjuk ki, hogy mivel szeretnénk a vadonba indulni (a dupla pengétől a lőfegyvereken át egészen a kétkezes bárdig), és ez a választás nemcsak a sebzésünkre és a sebességünkre van hatással, de a harcmodorunkra is, szóval érdemes kitapasztalni párat, mielőtt elköteleződünk valamelyik mellett, de persze bármikor adott a lehetőség a cserére is.
Fontos az is, hogy a fejlődésünk kulcsa a felszerelés: nem a hősünknek osztogatunk mindenféle képességjavító pontokat, hanem a begyűjtött és a levadászott szörnyekből kinyert nyersanyagokból tuningoljuk a cuccainkat, és nemcsak a fegyvereket, de a hősre aggatható különböző kiegészítőket is, amik nem csupán a külalakjukban változnak, de a számunkra nyújtott bónuszokban is.
És ez még csak a főhős, mellette ugyanúgy fejleszthető a mindig körülöttünk tébláboló macskaszerű pajtásunk is, szóval, ha valaki szeret ilyesmivel pepecselni, annak ez a játék maga lesz a mennyország.
VADAKAT ELEJTŐ JUHÁSZ
A játék amúgy hatalmas területe összesen hat méretes és teljesen eltérő régióra oszlik, külön központokkal, és ebben a hatalmas világban tényleg nem nagyon lesz más dolgunk, mint levadászni a különböző lényeket. Minden nagyobb területen alapból három jelentős, főellenség-szerű bestia várja, hogy lenyomjuk őket, illetve mellettük több kisebb préda, akik egy idő után gyerekjátéknak tűnnek a sokszor tényleg hatalmas, és izzasztó kihívást biztosító behemótok mellett.
Viszont ahogy a bevezetőben is említettük, a vadászat nemcsak abból áll, hogy kicsit feltuningoljuk magunkat a különleges nyersanyagokból főzött kajákkal, a vállunkra vesszük a fegyverünket és irány a bozótos, a barlangok vagy a mocsár. Ez a játék a lehető legkomolyabban veszi a vadászatot, amit nyomok felkutatása, mindenféle testnedvek és egyebek begyűjtése és vizsgálata, illetve a gyengeségek megfigyelése és kikutatása előz meg – minden egyes szörny esetében.
emellett rengeteg időt emészt fel a megfelelő felkészülés: a helyzethez passzoló felszerelés kiválasztása, továbbá a gyengeségek felfedezése és kiismerése – utóbbi akár azt is jelentheti, hogy csak a második vagy harmadik alkalommal sikerül győzedelmeskedni a kiszemelt lény felett.
A bestiák megértésében és a hatékony kiegészítők elkészítésében persze sokat segítenek a régiók központjában található mesterek, de ettől függetlenül a mi feladatunk nem csupán a lények lekaszabolása: ki kell ismerni őket és fel kell készülni rájuk. Ész nélkül nincs esélyünk ellenük, még akkor sem, ha élünk a lehetőséggel, hogy más játékosokkal közösen csapjunk le rájuk.
KŐKEMÉNYEKNEK
A Monster Hunter: World egy precízen kidolgozott, elképesztően tartalmas, rengeteg lehetőséget és meglepetést rejtő, nem mellesleg kiváló játék, viszont egyáltalán nem való mindenkinek. Habár érezhető, hogy igyekeztek a nyugati normákra szabni, és sokkal felhasználóbarátabb, mint a korábbi Monster Hunter-játékok, de ettől függetlenül megvannak benne a japán programok sajátosságai, amik a teljesen átlagos játékosokat nagyon gyorsan elriaszthatják.
Habár kétségtelen, hogy a MHW igyekszik a játékost rendesen megismertetni a program alapjaival, de ennek ellenére is nagyon hamar elengedi a kezünket, és a kezdők, vagy a jóval egyszerűbb programokhoz szokottak azon vehetik észre magukat, hogy már a harmadik szörny is eltapossa őket, nem működik a fegyver, nincs sikerélmény, és pillanatok alatt frusztrálóvá válik az egész élmény.
Itt bizony figyelni kell, elolvasni a magyarázó részeket, megérteni a feladatokat és az összefüggéseket, ugyanis a próbálkozás, és a „majd csak lesz valami” hozzáállás gyorsan megbosszulja magát. A megértés és a betanulás ráadásul csak a kezdet: ahhoz, hogy valaki igazán jó vadásszá váljon, nemcsak türelmesnek kell lennie, de kitartónak is, lévén az igazán értékes nyersanyagok megszerzéséhez, és
A vadászat nem a csicskák sportja, ide bizony figyelem, fegyelem és taktika kell, nem lehet őrült módjára a vadonba rohanni, hiszen az ész nélküli fegyverlóbálásnak még a tizedik alkalommal is kudarc lesz a vége. Ha valaki színtiszta akcióra, gyors sikerélményre, egyszerű harcra és irányításra vágyik, az inkább vegye elő a legújabb Assassin’s Creed-játékot.
Ha viszont a Dark Souls-játékokon edzőtél, bírod a kihívást, nem zavar, ha egy játék monotonná válik, szereted a kidolgozott részleteket, szívesen pepecselsz, és olyan programra vágysz, ami a 40 órás kampány mellett még legalább háromszor annyi elfoglaltságot biztosít, akkor a Monster Hunter: World neked készült. Elsőre kicsit zord, kicsit bonyolult, de ha ráérzel az ízére, akkor ugyanúgy működik, mint a valódi vadászat: alig várod, hogy a külvilágot hátrahagyva bevethesd magad a vadonba!
A Monster Hunter: World 2018. január 26-án jelent meg PlayStation 4-re és Xbox One-ra, a PC-s verzió pedig valamikor az év végén várható. Tesztünket az Xbox One-os verzió alapján készítettük.
