Edvard Benes csehszlovák elnök magyarokat és németeket sújtó 33. dekrétuma 1945-ben megfosztotta állampolgárságuktól az ország területén élő nem-szláv népességet.
Rákosi Mátyást az elfogult anyai szeretet tette a család középpontjává. Testvérei életük végéig felnéztek rá, azt a kérését is teljesítették, hogy változtassák meg a nevüket.
A BBC History magazin nemzetközi szakértőket kért fel, hogy értékeljék a Szovjetunió idén augusztusban elhunyt utolsó vezetőjének örökségét, ebből közlünk egy részletet.
A Bem térről már 200 ezres tömeg vonult Pestre, az ablakokban megjelentek a lyukas zászlók, Sztálin szobrát ledöntötték. 1956. október 23-án Budapesten kitört a forradalom.
A száműzött Rákosi Mátyás mindent elkövetett, hogy visszatérhessen Magyarországra és a hatalomba, ezzel pedig személye mind a szovjet, mind a magyar vezetés számára egyre terhesebbé vált.
Rákosi lába alól Hruscsov valóságos földcsuszamlást előidéző beszéde hatására kezdett el kicsúszni a talaj, az utolsó csapást a hazai pártvezetés vitte be „magyaros rafinériával”.
1931. szeptember 13.: éjjel 0 óra 20 perckor az éppen áthaladó bécsi gyors alatt felrobbant a biatorbágyi vasúti híd, a tragédia 22 ember életét követelte.
Rákosi Mátyás diktatúrája terrorban tartotta és a tönk szélére sodorta Magyarországot, de érinthetetlensége Sztálin halálával megszűnt. Többször járt Moszkvában raporton, ahol nem bántak vele kesztyűs kézzel.
Személyi kultusza csúcsán egy egész évig tartott Rákosi Mátyás születésnapja: ajándékokkal halmozták el, a legelső magyarnak nevezték, Kossuth és Rákóczi elébe helyezték. Rajta viszont épp ekkoriban hatalmasodott el a rettegés.