Tudomány

Egy pohár sörért börtön járt Magyarországon

A XX. század eleje az alkoholellenes mozgalmak virágkora volt, sorra születtek a tiltó törvények, amelyek alól hazánk sem volt kivétel. Sőt, a tanácsköztársaság vezetői annyira fontosnak találták, hogy a Forradalmi Kormányzótanács már a proletárdiktatúra kikiáltásának napján, 1919. március 21-én megteremtette a szesztilalmat – írja a Múlt-kor.hu.

A tanácskormány aznap mindössze három rendeletet hozott, a második első bekezdése így szól: „Mindennemű szeszesital kimérése, forgalomba hozatala és fogyasztása tilos”. A szabályozás a jól ismert amerikai korlátozásnál is szigorúbb volt, ott ugyanis csak a 0,5 százaléknál magasabb alkoholtartalmú italok gyártását, kereskedelmét és fogyasztását tiltották be.

Pénzbírság és börtön

A rendelet elsőként a szeszesitalt árusítókat és forgalmazókat büntette: aki a tilalom e rendelkezéseit megszegte üzlete elkobzásával és 50 000 koronáig terjedő pénzbüntetéssel volt büntetendő. A fogyasztáson kapott állampolgárokat pedig

10 000 koronáig terjedő pénzbüntetés mellett egy évig terjedő fogházbüntetéssel is sújthatta a forradalmi törvényszék.

Statáriális bíróságról lévén szó, perorvoslatnak nem volt helye. Ezzel párhuzamosan heves alkoholellenes kampány kezdődött. A szeszfogyasztást a művészi plakátok és pamfletek igyekeztek a régi, „úri világ” rákfenéjének beállítani, ami a társadalom legalsó rétegéig betegítette meg az embereket. Egészségügyi kiállítások nyíltak és sorra jelentek meg az ismeretterjesztő füzetek az alkohol és az alkoholizmus negatív hatásairól a szervezetre és az emberi kapcsolatokra stb.

Fortepan / Fortepan

„Proletártestvérem! Nem igaz az, hogy a pálinka melegít és erőt ad … Nem igaz, hogy a bor ártalmatlan, kedvderítő, erősítő ital… Nem igaz, hogy a sör táplál! Csak elvonja a gyártáshoz szükséges tápláló anyagokat és élelmiszereket! A szesztilalom a proletariátus haszna!” – hirdette az egyik plakát.

Halálos áldozatok

Az elítélteken kívül közvetetten halálos áldozatokkal is járt a Tanácsköztársaság szesztilalma, mégpedig a Fertő-tó melletti borvidéken. A környékbeli szőlősgazdákat – többi bortermelő honfitársukhoz hasonlóan – a szesztilalom még érzékenyebben érintette, ugyanis megélhetésük, szakmájuk került veszélybe, és erre jött rá a Sopronban terjedő álhír, miszerint a tanácskormány a szőlőket is kivágatja.

A városban április 3-án tanácskozásra összegyűlő szőlősgazdák menete kommunistaellenes tüntetésbe csapott át, mire a kiérkező vöröskatonáknak sortüzet vezényeltek a tömegbe. Négy tüntető maradt holtan a téren a számos sebesült mellett.

Nyárra aztán, ahogy a Tanácsköztársaság helyzete kezdett tarthatatlanná válni, egyre több javaslat született a szesztilalom enyhítésére. Végül július közepén arra jutottak, hogy napi fél liter bor fogyasztása engedélyezhető a dolgozók számára. a szesztilalom részleges feloldását július 23-án hirdették ki, ezzel véget ért a magyar történelem egyetlen, mindössze négy hónapot megélt szesztilalma. Kilenc nappal később pedig a tanácsköztársaság is megbukott.

Ajánlott videó