Magyarország megvédte magát a világ valaha volt legnagyobb birodalmával szemben – sikerkönyv lett a 24 Extra új kiadványa. A tatárjárás: Magyarország élet-halál harca című könyv már azelőtt bestseller lett, hogy bemutatták volna.
tatárjárás
Miért nem túlzás második honalapításnak nevezni azt az időszakot, amely a tatárjárás után következett? Nyáry Krisztián kérdezi az erről szóló könyv szerzőjét, Bihari Dánielt, valamint egyik szerkesztőjét, Dr. Laszlovszky József régész-történészt.
Sikerkönyv lett a 24 Extra új kiadványa, A tatárjárás: Magyarország élet-halál harca című kötet az olvasói bizalomnak köszönhetően. Indul a második kör, jön az új kiadás!
A leletek arról tanúskodnak, hogy a mongolok a gyermekekkel is rendkívül kegyetlenek voltak.
Megjelent a 24 Extra új kiadványa, a cikksorozatunkat kibővítve, könyvformában tálaló A tatárjárás: Magyarország élet-halál harca.
A muhi csatában megsemmisítő vereséget szenvedtek a magyarok, a tragikus ütközetben még a király öccse is elesett.
A történészek sokáig azt hitték, a szemtanúk túloztak a mongol dúlás kegyetlenségéről. Aztán sorra bukkantak elő a tárgyi bizonyítékok totális pusztulásról, kannibalizmusról, gyilkosságokról.
A film projektcégében idén márciusban Rogán Antal környezetéhez tartozó tulajdonos jelent meg.
A milliárdos állami támogatással készülő magyar kalandfilm, az 1242 – A Nyugat kapujában lesz a váratlanul meghalt Ray Stevenson egyik utolsó befejezett mozifilmje. A rendezőt, Soós Pétert kérdeztük, milyen volt a közös munka.
A mai napig élnek mesék, mondák kincsőrző tatár szellemről, táltosasszonyokról, kutyafejű ellenségről: kínzások, emberevés tarkítja a mongol hadjáratok emlékét, de a „tatárosított” Jancsi és Juliska is szomorú véget ér.
Négy évtizeddel a hatalmas pusztítás után a tatárok ismét nagy erővel törtek Magyarországra, de ezt a kört már mi húztuk be.
A kormány szerint megéri.
A film költségvetését nemrég duplázták meg.
És ezzel bekerült az NFI-éra legdrágább magyar történelmi filmjei közé.
A magyar lakosság nem csupán űzött vadként menekült a mongolok elől, hanem több helyen is fegyvert fogott, hogy szembeszálljon az elsöprő túlerővel. Ilyen, eredeti állapotukban helyreállított erődítéseket látogattunk meg szakértők kíséretében.
Margit hercegnő feletteseivel összefogva dacolt apja akaratával és soha nem hagyta el a domonkos kolostort, amiért IV. Béla a jelek szerint megharagudott.
Miután Batu kán feldúlta Magyarországot, szomszédságunkban megalapította az Arany Hordát. A szokatlan név egy még furcsább, mongol típusú, de török nyelvű és iszlám vallású államot takart.
IV. Béla használta először a fordulatot, miszerint hazánk Európa védőbástyája: sikerült elérnie, hogy a keresztény világ komolyan elkezdett foglalkozni a mongol veszéllyel.
Mindenkit megöltek Kötöny fejedelem pesti „kőpalotájában”, mire a feldühödött kun vitézek kiviharzottak az országból, épp a sorsdöntő muhi csata előestéjén. Mi lett volna, ha a kunok a magyarok mellett harcolnak a mongolok ellen?
A tatárjárás után az első kihívást az jelentette, hogy az élet visszatérjen az elpusztított országrészekbe. IV. Béla komolyan vette, hogy Istentől rendelt feladata népének védelme, ennek szellemében dolgozott.
A friss zaklatási vádak miatt állhatnak el az alkotók a szerződéstől.
Az akciójelenetekért pedig a Bond- és Mission Impossible-filmekben is közreműködő szakember felel majd.
Batu kán Esztergom falai alatt csap össze a magyarokkal az 1,26 milliós állami támogatásból készülő kalandfilmben, amelyet a Haction és a Jóban rosszban epizódjait rendező Soós Péter jegyez.
A Mongol Birodalom eurázsiai „szuperhatalomként” olyan haderőt zúdított Magyarországra, amely a fél világ meghódítása során mindössze kétszer vallott kudarcot.
