A kitartó ellenállás, az időjárás és a király sikeres menekülése végül oda vezetett, hogy a Mongol Birodalom feladta Magyarország meghódítását. Ögödej nagykán halálának ebben nem volt szerepe.
tatárjárás
IV. Béla a tatárok elől menekülve is mindent megtett az ország és a családja védelmében, két leánya mégis életét vesztette.
Batu már a nagykán halálhírének érkezése előtt eldönthette, hogy feladja Magyarország meghódítását.
A Dunántúlon az ellenség is komoly veszteségeket szenvedett: nem igaz, hogy eredménytelen lett volna a magyar ellenállás a Mongol Birodalommal szemben.
A mongol hódítás hazánkban is a megfélemlítésre, a terrorra épült, a halottak száma tízezres, sőt, százezres nagyságrendű volt, a foglyokat saját népük ellen hajtották csatába – az újabb kutatások egymás után tárják fel a tragédia kézzel fogható nyomait.
Az a világ már régen elmúlt, hogy egy történész csak úgy kutatgat bele a nagyvilágba, az adófizetők meg szó nélkül állják a cechet – mondja Ablonczy Balázs történész. Interjú.
Az 1241-es muhi csata számunkra tragikus vereséggel végződött, de a mongolok is az egyik legkeményebb ütközetükként tartják számon. Sok volt a halottjuk, és egy ponton csaknem fel is adták.
A Sajó-menti csata után IV. Béla több száz kilométert nyargalt közvetlen életveszélyben, menekülését a jó szervezésnek, kísérői helyismeretének és önfeláldozásának köszönhette.
A magyarok olyan keményen harcoltak a sorsdöntő csatában, hogy a tatárok inkább menekülőutat nyitottak nekik. A szekérvár alkalmazása IV. Béla részéről nemhogy hiba, hanem indokolt, előrelátó stratégia volt.
A valódi Muhi romjain ma egy autópálya-lehajtó terpeszkedik, a Sajó medre a középkorban nem ott volt, ahol most, és meg kellene találni egy 800 éves híd maradványait: nagy erőkkel keresik a tatárok ellen vívott, végzetes kimenetelű Sajó-menti csata pontos helyszínét.
Az 1241-es muhi csata előtt a tatárok elképesztő sebességgel törték be Magyarország kapuját, megsemmisítették a nádor hadseregét és az ország közepe felé száguldottak. Ekkor már javában folyt a mozgósítás, aminek a véres kard körbe hordozása is része lehetett.
IV. Béla hiába küldte segélykérő leveleit a tatárok ellen, Európa hatalmasságai egymással voltak elfoglalva, de imádkoztak értünk. A nagy nehezen összeállított keresztes hadakat pedig eltérítették.
A magyaroknak épp akkor „sikerült” elűzni az országból kiváló harcosok nagy tömegét, amikor a kor katonai szuperhatalma már Magyarország kapuinál állt 1241-ben.
1241-ben a kor egyik legkiválóbb hadereje indult Magyarország ellen, és a magyarok bedőltek a hadicselnek is, amit korábban ők maguk is hatalmas sikerrel alkalmaztak.
Dzsingisz kán célja egyértelmű volt: meghódítani a világot. Kína kemény dió volt, de 40 év után végül elesett.
Hiába írt számos segélykérő levelet a keresztény hatalmasságoknak IV. Béla király, Európa nem mozdult, miközben Magyarország élet-halál harcát vívta a mongolokkal. De ki és miért is segített volna? Erre keressük a választ.
A két világháború nem járt olyan emberveszteséggel mint a tatárjárás.
Egy új elmélet szerint Batu mégsem azért fordult vissza 1242 tavaszán, hogy odaérjen a kánválasztásra.
IV. Béla különben sem volt szerencsés a hadban, de a tatárok a lehető legrosszabbkor érkeztek.
Mindig is tudni szerette volna, hogyan néztek ki legendás magyar váraink? Magyar művészek és történészek áldozatos munkájának köszönhetően most animációk segítségével nézheti meg, honnan rohant ki Zrínyi Miklós, és hogy miként festett az egri vár a legendás török ostrom előtt.
Hiába kért a magyar király kétségbeesetten segítséget az országot pusztító tatár ellen. A szomszéd megzsarolta, a pápa és a császár meg sem hallotta szavát.
1236. december 27. – Azért, hogy figyelmeztessen a közelgő tatárokra, a Magna Hungariában töltött egyetlen hónap után tér vissza a Kárpát-medencébe Julianus barát.
Dzsingisz kán unokaöccsének, Iszunke kánnak a földi maradványait tárhatták fel orosz régészek.
