A Demjén Ferenc slágerei köré írt musical világa elég vonzó és napfényes ahhoz, hogy kisebb szakmai hibáit és a generációkon átívelő történet makacs jelentéktelenségét is elnézzük neki. Kritika.
magyar film
Nagyinterjú Marics Petivel Megasztárról, tévézésről, filmezésről és koncertekről, ócska Reddit-posztokról, rajongói szelfikről, Francesco Tottiról és klubhűségről.
Mi van, ha nem arcon köpsz valakit, hanem megsimogatod? Interjú Révész Bálinttal, a Kix társrendezőjével gördeszkás bébiszitterkedésről, egy büntetőügy alakulásáról és arról, hogy a szegénységnek tényleg nincs színe.
Új filmje, az És mi van Tomival? mélyen személyes, akárcsak a korábbiak. Mit visznek belőle haza az alkoholisták? A TV2-nél ugyanannak a rendszernek dolgozik, amelyik a Nemzeti Filmintézetben kizárja őt a támogatásokból? „Az a nagyon őszinte válasz, hogy nincs válasz.” Interjú.
Valaki meghal a színészotthonban. Megölték? Ki a gyilkos? A Ma este gyilkolunk fontosabb kérdése sajnos inkább az, melyik poén a legkínosabb. De Kern Andrást és a többi színésznagyságot így is öröm látni. Kritika.
A most mozikba került Egy százalék indián rejtélyesebb és szerteágazóbb film, mint Hajdu Szabolcs „lakástrilógiájának” előző részei. Kinek nyílik innen menekülőút? Kritika.
Koltai Lajos lett a legjobb rendező is.
Pszichedélia, betyáros népmese és párkapcsolati szorongás Balatonalmádiban: a nyolc kedvenc magyar kisfilmünket ajánljuk a most kezdődő Friss Hús Rövidfilmfesztiválról.
Kihirdették a Magyar Mozgókép Díjak jelöltjeit.
A Kék Pelikan egy letűnt korszak egyszerre derűs és melankolikus megidézése, a kilencvenes éveké, amiről Csáki Lászlóé az eddigi legjobb magyar film. Kritika.
Hajdu Szabolcs nyolc éve nem számíthat állami támogatásra, de három filmjét mutatták be azóta. Interjú a Kálmán-nap rendezőjével párkapcsolatokról, Amerikáról, Orbán-beszédről és arról, hogy nem vagyunk egyedül.
Hatvan éve elsöprő sikert aratott A meztelen diplomata. Palásthy György filmje hasonlóképpen meghódította a közönséget, mint Rejtő Jenő regénye, amelyből készült.
Magyar filmekben a hétköznapi zsidó életvilág bemutatása jóformán egzotikumnak számít. A Lefkovicsék gyászolnak ezért és Szabó Kimmel Tamás alakítása miatt is érdemes a figyelemre. Kritika.
Van-e igényünk arra, hogy megszüntessük a vidék és város között tátongó szakadékot? Milyen áldozatai vannak az egóharcnak? A vállaltan politikus Nyersanyag rendezőjével, Boross Martinnal beszélgettünk.
Az állami támogatás nélkül készült Nyersanyag lehetne akár thriller is, de az elsőfilmes Boross Martin inkább társadalmi látleletet nyújt a mai Magyarországról.
Interjú az Árni című filmmel, velencei fesztiváltámogatásból bemutatkozó Vermes Dorkával, aki azt mondja: rendezőként ugyanolyan bizonytalan a jövője, mint bárki másnak Magyarországon.
Az Árni vetítése alatt kényelmetlenül fészkelődünk, lebegünk a moziszék felett, vagy éppen legszívesebben bebújnánk alá. Vermes Dorka merészen mutatja meg a magány kilátástalanságát, az emberi gyarlóságot és a kapcsolatok kialakulásának titokzatosságát.
A 2024-es év izgalmasnak ígérkezik független filmes szempontból, igyekeztünk kitérni minél több újdonságra, Fliegauf Bence és Szimler Bálint pedig hosszabban is mesélt az idén debütáló filmjéről.
Az Elfogy a levegő, a Larry és Az unoka is sikert aratott a zsűrinél.
A Hatalom úgy kezdődik, hogy egy kormánytag vadászbalesetben agyonlő egy falusi fiút. Nem Magyarországon járunk, de a hangulat ismerős, a főszerepet ráadásul Hajdu Szabolcs játssza. Kritika.
A Nyersanyag a mai magyar valóságnak tart tükröt.
Lassan csordogáló, szocióba merülős magyar film készült arról, hogy egy férfi idősek otthonába kerül. Nem fogják tömegek ostromolni a mozikat, pedig a Valami madarak hiteles karácsonyi film. Kritika.
A bhutániak boldogságáról szól Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai filmje.
Az alkotók szerint a film se nem klasszikus művészfilm, se nem kommersz vígjáték, hanem valami a kettő között, így az amerikai indie filmek lehetnének a legközelebbi rokonai.
