Az a Demjén Ferenc slágerei köré írt filmmusical szerencséje, hogy karácsony előtt mutatják be.
Tél van, Trumpot újraválasztották, négyszáztíz forint körül van az euró, és ha nem indul el a vonat, ami mostanában gyakran megesik, a szívünk majdnem megszakad. Mindjárt vége van az évnek, kicsi, és ilyenkor pontosan arra van szükségünk, hogy a moziban fiatal és szép magyar színészek több évtizedes, de (illetve: pontosan ezért) kifogástalan popdalokra tátogjanak, biztonságos távolságban bármiféle aktuális panaszunktól.
Orosz Dénes negyedik nagyjátékfilmje, egyúttal negyedik romantikus vígjátéka a felejtés és az emlékezés párhuzamos lehetőségét ígéri. Elfelejthetjük, hogy mennyi bajunk van, és visszaemlékezhetünk a kilencvenes évekre, amikor még úgy volt, hogy bármi lehet belőlünk.
