A kommunista elnyomás ellen tiltakozott így, de tettét a hatalom gyorsan és eredményesen silányította egy mentálisan gyenge, rossz tanuló „huligán” öngyilkosságává.
Szolzsenyicinnek nem volt baja a rendszerrel, míg saját bőrén meg nem tapasztalta gyilkos voltát: saját Gulag-élményei alapján írt műve bemutatta a sztálinizmus valódi arcát.
Mao nagy ugrásával közös menzákra terelte a kínaiakat, otthonaikban nem tárolhattak élelmiszert és nem is ehettek. Először hatalmas dőzsölés lett belőle, majd az emberiség történetének legnagyobb éhínsége.
Nyikita Szergejevics Hruscsovot valójában senki nem vette komolyan, ennek köszönhette Sztálin alatt az életét, a diktátor halála után pedig teljhatalmát.
A magyarok megnyitották a határt, NDK-sok százai tódultak át a szabad világba 1989 augusztusában, a Páneurópai Piknikről. Kohl kancellár szeme könnybe lábadt, a berlini falból kihullott az első tégla.
A számos kritika ellenére Karl Marx ritkán kételkedett saját képességeiben. Miként lehetett egy nem túl jómódú menekültből a történelem egyik legnagyobb hatású gondolkodója?
Az 1920-as, 1930-as évek elején több száz amerikai nő utazott a Szovjetunióba, hogy részt vegyen a szocializmus építésében. Fiatalok, lelkesek és idealisták voltak, de rá kellett jönniük, hogy a valóság nem olyan, mint amilyennek képzelték.
Vésővel, kalapáccsal, puszta kézzel estek neki a németek annak a falnak, ami nemcsak egy nemzetet választott szét, de a diktatúra embertelenségének is jelképe volt.