Miközben a fél világ az európai háború végét ünnepelte, német katonák még könyörtelen harcot vívtak egy holland szigeten – saját volt „bajtársaik”, a lázadó grúzok ellen.
Horthy Istvánnak meggyőződése, hogy kormányzó nagyapja a deportálások leállításáig nem tudott a haláltáborban zajló borzalmakról, de államfőként mégiscsak volt felelőssége a tragédiában.
A Philip Roth regényéből készült minisorozat egy alternatív történelmet tár a néző elé, nyomasztóan hitelesen ábrázolva egy demokrácia fokozatos ledarálását.
Vajon hogy látták Sztálint, Hitlert, Mussolinit és Francót a nők? Rosa Monteróval, az egyik legnépszerűbb spanyol regényíróval beszélgettünk arról, válságban van-e a demokrácia. Interjú.
A sakkjátszmában, amelyet a nácik a háború igazolása érdekében a zsidóság befeketítésére használtak, Herschel Grynszpannak is volt néhány ravasz húzása.
A norvégok többsége gyűlölte a náci megszállókat és velük együttműködő honfitársait, de a terror idején a kisember kezében egyetlen fegyver marad: a humor. Éltek is vele.
Sztálin hátba támadta a németek ellen élethalál harcát vívó Lengyelországot, és Hitlerrel közösen leradírozta a térképről. A britek és a franciák ígérgettek, de valós segítséget csak Magyarország nyújtott a lengyeleknek.
A fogai árulták el a fasiszta diktátort. Már ha az ő fogait vizsgálta most Moszkvában a jeles francia antropológus, aki már Oroszlánszívű Richárd szívébe is belelátott.
A számos kritika ellenére Karl Marx ritkán kételkedett saját képességeiben. Miként lehetett egy nem túl jómódú menekültből a történelem egyik legnagyobb hatású gondolkodója?
A tökfesztiváljáról híres ohiói Circleville-ben úton-útfélen találkozhatunk a Hitler névvel – csak épp egy másik Hitlerével. Ez azonban nem csitítja a kedélyeket.
Olyan halvány kis folt voltunk a térképen, amit a győztesek háromszor is átrajzoltak, radíroztak és satíroztak, mire egyáltalán észrevették, hogy ott van.