Egy évvel ezelőtt – mikor még csak a Wales hercege címet tudhatta magáénak – III. Károly király büszkén osztotta meg a nagyvilággal, hogy James Bond-filmekbe is kitűnően passzoló Aston Martin típusú autóját „bor és sajt hajtja”. Az elsőre furának ható nyilatkozatot 2021 októberében a BBC-nek adta, amelyben nagy lelkesedéssel mesélt arról balmorali birtokán, mennyire fontos számára a környezetvédelem – és még a sportautója kiválasztásakor is az ökotudatosság vezérelte.
Noha kitért a fiatal klímaaktivistával, Greta Thunberggel való szimpatizálására is, mégis a furcsa üzemanyaggal hajtott sportautója vitte el a show-t a riportfilmben. Valótlan dolgokat nem állított ugyan, de érdemes picit megvizsgálni, mit is értett sajt- és borhajtáson. Az elég valószínűtlen, hogy trappistával és cuvée-vel üzemeltetné az autót, netán egy sajtreszelővel ő maga állna az autó mellé, hogy megtöltse azt némi parmezánnal.
Ezekre a kérdésekre kerestünk válaszokat szakértői segítséggel.
A klímakirály
III. Károlyt már jóval azelőtt foglalkoztatta a környezetvédelem kérdése, hogy anyja halálát követően király lett belőle. Abban a hat évtizedben, míg hercegként szolgált, sokszor adott hangot aggodalmainak, fogalmazott meg jobbító javaslatokat a Földön végbe menő pusztító folyamatokkal kapcsolatban. David Victor, a Kaliforniai Egyetem professzora ezt az uralkodó egyik nagy erősségének tekinti.
Mikor édesanyja nagyon fiatalon királynő lett, tulajdonképpen senki nem tudta, hogy mit képvisel. Károly nagyon későn lett uralkodó, nála épp ezért már tiszta a kép: jól tudjuk, mely témákat, kérdésköröket tartja igazán fontosnak. A környezetvédelem pont ilyen.
Tény, hogy Károly hosszú évtizedek óta hangoztatja környezetvédelemmel kapcsolatos gondolatait. Nagyon valószínű, hogy Európa vezető politikusainál sokkal hamarabb megértette, miért fontos ez a kérdés.
Valamikor a hetvenes évek legvégén kötelezte el magát e téma mellett: 1980-ban vásárolta meg a Highgrove House-t Gloucestershire-ben (itt éltek feleségével, Kamillával), a birtokot a fenntarthatóság jegyében alakították ki az évek során. Szépen gondozott kert rejtőzik a főépület mögött, ahol vadon élő állatok is nyugalomban élhetnek. Napelemekkel turbózták fel a birtokot, és minden szemetet, ami kikerülne onnan, alaposan átvizsgálnak az alkalmazottak az esetleges újrahasznosítás tekintetében. Emellett Károly a Balmoral-birtokon arborétumot hozott létre szakemberek segítségével, több védett növénynek is helyt adva.
Károly 1989-ben A Vision of Britain című könyvében úgy fogalmazott, „az Egyesült-Királyságban a hagyományos építészeten változtatni kellene, olyan technikai újításokat alkalmazva, amelyek a fenntarthatóság szolgálatában állnak”. Így az angliai Dorset megyében 1993-ban megalapította Poundbury kísérleti közösségét. A helység egy 400 hektáros területen kezdett kiépülni, amely a király tulajdonában áll. Várhatóan 2025-re készülhet el teljes egészében, 6000 ember lakja majd be (jelenleg több mint 3000 ember él itt). Károly elképzelése az volt, hogy a várost az embereknek tervezik meg, az ő szükségleteiket szem előtt tartva, így például az autóhasználat helyett kerékpározással, gyaloglással fogják csökkenteni az ott élők ökológiai lábnyomát. A király Léon Krier luxemburgi építészt kérte fel a városkép megalkotására, amely az új urbanizmus várostervezési mozgalom jegyében születik meg.
Károly saját karbonlábnyomát is a lehető legkisebbre akarja csökkenteni, erre buzdítja a világ minden vezetőjét. Hercegként az elmúlt öt évben szinte másról sem beszélt: klímacsúcsokon dicsérte Greta Thunberget, Cornwallban ő maga is kemény hangot megütve felszólalt a G7-ek csúcstalálkozóján:
Ezek a fiatalok azt érzik, soha nem történik semmi, ami miatt frusztráltak lesznek. Teljesen megértem, mert senki sem figyel rájuk, és azt látják, a jövőjüket teljesen megsemmisítik.
2020-ban a brit Vogue-nak beszélt egy környezetvédelmi szempontból mainstreamebbnek mondható témáról: a divatról. Az akkor kimondott szavai persze épp úgy igazak a 2022-es állapotokra, már ami a fast fashion látszólag kifogyhatatlan kínálatára irányul. A lapnak adott interjújában a fenntartható divat mellett kampányolt, elítélve a fast fashion cégeket, amelyek bizony aligha törődnek a karbonsemlegességgel.
Nem az a fajta ember vagyok, aki mindent eldob. Gyűlölöm ezt. Inkább megjavítom őket, foltozgatok, de kidobni nem fogok semmit. Nem jó az a fajta lineáris gazdasági modell, hogy folyamatosan gyártunk, veszünk, eldobunk dolgokat, én ezért is szentelek nagy figyelmet a körforgásos rendszereknek. Gondoljunk csak bele, mennyire nagy tragédia, hogy a folyamatos vásárlással egyre jobban és jobban kimerítjük a természeti erőforrásainkat.
A bor- és sajtmeghajtású James Bond-kocsi
Huszonegyedik születésnapjára az ember általában kap egy üveg italt, némi édességet, pár puszit és erős kézfogásokat. Károly 1969-ben egészen más ajándékot vehetett át Erzsébet királynőtől: a néhai uralkodó egy Aston Martin DB6 Volante típusú sportautóval lepte meg a fiát, ami azóta is megmaradt a király legkedvesebb négykerekűjének. Az élesszeműek még azt is kiszúrhatták, a járgány ott volt Vilmos herceg és Katalin hercegné esküvőjén is, ez volt az úgynevezett getaway car, amivel a friss házasok „megszöktek” a násznép elől.
Ezt az autót – mint a legkedvesebb darabot a gyűjteményében – a jelenlegi uralkodó évekkel ezelőtt átalakíttatta az Aston Martin mérnökeivel: borüzemű gépjármű lett belőle, amit a legnemesebb nedűből származó etanol (és erjesztett savóból kivont alkohol) hajt.
Az Aston mérnökei azt mondták, tönkre fog menni az autó. Mondtam, hogy oké, én meg akkor nem fogom vezetni. Jobban is megy azóta! És még az illata is remek
– vélekedett a király a témában. Ezzel pedig kiváló alapot szolgáltatott a szenzációhajhász brit sajtónak jobbnál jobb szalagcímekhez.
Hogy jobban megértsük, mennyire van szó eltúlzott kijelentésről a bor- és sajthajtás kapcsán, megkerestük dr. Murányi Zoltánt, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Kémia Tanszékének oktatóját, az egri Csillagvizsgáló és Tudományos Élményközpont igazgatóját, aki doktori disszertációját a Szőlő, must és bor szervetlen- valamint a bor aromakomponenseinek vizsgálata címmel írta.
A szakember úgy fogalmazott lapunknak, remek az üzenet, amit a király közvetít autója átalakíttatásával, bár kissé túlzó, ahogy az uralkodó fogalmazott.
Abból a mennyiségű melléktermékből, ami borászati tevékenység után megmarad, érzésem szerint nem lehet nagy mennyiségű alkoholt előállítani.
Dr. Murányi Zoltán kiemelte, ha csak az üzemanyag, tehát a bioetanol felhasználását nézzük, az égés során jut levegőbe szén-dioxid, de ennyit a növény el is használ az alapanyag termelésekor, így nincs plusz növekedés.
A termelési folyamat során létrejövő emberi energia-befektetés ugyanakkor nem elenyésző: „A növénytermesztésnek – beszéljünk cukorrépáról vagy kukoricáról – van egy mezőgazdasági technológiája, ami energiát igényel. Ha ennek az ökológiai lábnyomát vizsgáljuk, úgy a felhasznált növényvédő szerek, a műtrágya, az üzemanyag-előállítás, annak szállítása mind-mind energiát igényel. Ebből tevődik össze bizonyos mennyiségű szén-dioxid, ami aztán a levegőbe kerül.”
A szakember hozzáteszi, ugyanez a kőolajra is igaz, hiszen ahhoz bányászat útján jutunk, majd ugyanúgy fel kell dolgozni, szállítani és felhasználása során káros anyagok jutnak a levegőbe. Így azt mondhatjuk, sokkal környezetbarátabb a bioetanol.
Nagyon fontos etikai kérdés vetődik fel azzal kapcsolatban, hogy az a talaj, amit ezeknek a növényeknek a termesztésére használnak, már nem lesz használható élelmiszer-termeléshez. Amíg éhező emberek vannak a világban, addig ez egy megfontolandó történet.
Murányi úgy fogalmaz, Károly király próbálkozása mindazonáltal elegáns lépés, hiszen ő és kutatócsapata hulladékok útján nyernek bioetanolt, egyúttal az uralkodó arra a kérdésre fordítja a figyelmünket, hogy a hulladékhasznosítás mennyire lényeges: „Olyan anyagokból bioetanolt nyerni, amik egyébként kidobásra kerülnek, remek üzenettel bír” – teszi hozzá.
És hogy miért nem jár mindenki bioetanol üzemű Aston Martinnal? Esetleg használt sütőolajjal működő Audival?
Kétféle bioüzemanyag létezik: a bioetanol a benzinhez keverhető, a biodízel gázolajhoz, utóbbi célra a használt növényi olajak alkalmasak. Tehát akár azok a használt sütőolajak is, amiket leadunk a kihelyezett gyűjtőhelyeken, elméletben még a királyhoz is elvándorolhatnának. Az Aston Martin, amit ő használ, egy régi motortípusú autó, ott valóban nagy gond volt az átalakítás, de a modern autóknál már más a helyzet, esetükben 50 százalékig, átalakítás nélkül használhatunk bioetanolt.
Károly öröksége
Szinte bizonyos, hogy királyként Károly már jóval csendesebb lesz a klímaaktivizmusát illetően, jósolták szakértők az abcnews.com-nak. Óvatosabban fog kommunikálni, hiszen pozíciójából adódóan már nem ejthet ki akármit a száján a témában. A király elkötelezettségét inkább az Egyesült Királyságban érdemes majd figyelemmel kísérni: vélhetően minden brit vállalkozásnál jól tudják, hogy a fenntartható gyakorlatok egyre inkább előtérbe kerülnek majd az új uralkodó munkássága alatt.
A király ellenben nincs nagy hatással a brit gazdaságra
– mondja a már említett professzor, David Victor.
Ha valami, akkor a monarchia elég nagy figyelmet fordított arra, hogy soha ne lépjen túl a hatáskörén. Most Liz Truss brit miniszterelnökkel fog szorosan együtt dolgozni a király (aki talán kevésbé elkötelezett a téma iránt, mint a nemrég leköszönt Boris Johnson volt), vele hetente leülnek beszélgetni az állam ügyeiről. Ez mindig lehetőség arra, hogy a mindenkori uralkodó javaslatokat, ajánlásokat tegyen az ország politikájával kapcsolatban. Ez teljesen más szerep, mint amihez Károly hozzászokott saját alapítványaiban tevékenykedve, de a politikai elemzők úgy látják, a király bizonyára hangot fog adni környezetvédelemmel kapcsolatos érzéseinek.
Bob Ward, a londoni School of Economics and Political Science Grantham Klímakutató Intézet kommunikációs igazgatója arra számít, hogy a király apró, finoman elhelyezett üzeneteket fog megfogalmazni karácsonyi tévés beszédében. Ward szerint azért fontos megfelelően átadni az erről szóló mondatokat, mert a környezettudatos életmód nem olcsó, a brit átlagpolgárok pedig nem engedhetik meg maguknak, hogy fenntartható módon éljenek.
Az átlagember nem tudja átalakítani az autóját borral hajthatóra, eleve nincsenek luxusautóik. Ő képes a birtokait is úgy menedzselni, hogy kertészeket alkalmazzon, építészek segítségét kérje, hogy ők segítsék elképzelései megvalósításában.
A britek jelenleg kilábalóban vannak az energiaválságból, legalábbis Truss optimistán tekint a jövőbe (noha a brexit kellős közepén vannak) – ami egyebek közt az orosz olajtól való függés megszüntetése miatt van. És ha már brexit: az alacsony költségű technológiákhoz való hozzáféréshez komoly beruházások szükségesek, nem tudni, honnan fogják ezekhez előteremteni a forrásokat, tekintve, hogy az európai gazdaságtól minél előbb elszakadnának.
Károly már hadrendbe állította legfőbb segítőit az ügyben: Vilmos herceg és Harry herceg egyaránt elkötelezetten segítik előtérbe helyezni a brit állam fenntartható gondolatait. Ezért a király kivételesen hálás fiainak: „Büszke vagyok arra, hogy a gyerekeim felismerték, milyen veszélyben vagyunk. Nagyobbik fiam, Vilmos megalapította a nagy presztízzsel bíró Earthshot-díjat, amivel az embereket változásra ösztönzik. A fiatalabbik fiam, Harry nagyon elhivatottan hívja fel a figyelmet a globális felmelegedésre, főleg Afrikával kapcsolatosan”.
Idén januárban íródott esszéjében Károly kiemelte: a következő tíz évben jobb hellyé kell tenni a Földet, amihez az szükséges, hogy támogassanak olyan fejlesztéseket, amikkel elősegíthetik a javulást.
