Camila Cabello először a Fifth Harmony tagjaként, aztán szólóelőadóként is meghódította a slágerlistákat és a világ egyik legismertebb popsztárja lett. Ugyanakkor volt idő, amikor a legapróbb szerepléstől is rettegett. Az énekesnő két részletben Instagramról mesélt szorongásáról és arról, hogy sokáig mennyire esze ágában volt emiatt szerepelni.
Emlékszem, hogy fiatalon az énekesnők sztorija mindig ugyanaz volt, gyerekek, akik úgy nőttek fel, hogy folyamatosan szerepeltek a szüleiknek és tehetségkutatókra vitték a szüleik, aztán elkápráztattak felnőttként. Én az ellenkezője voltam. Sose énekeltem a szüleim vagy a barátaim előtt és ideges lettem, ha megkértek rá. A szobámban énekeltem, amikor a szüleim elugrottak boltba és sírtam, amikor megláttam, hogy az ajtónyíláson keresztül filmeznek. Könnyeztem, ha emberek a Happy Birthday-t énekelték nekem, mert emberek néztek, mert túl sok volt számomra. Általában elképesztően félénk és szociálisan szorongó voltam, amikor kicsi volt, és emberek mindig hitetlenkedve néznek rám, amikor elmondom nekik ezt.
Az énekesnő annak kapcsán akart erről beszélni, mert a napokban egy interjúban megkérdezték, hogyan is jutott ide. Mint írja, úgy érzi, mintha mindig is két ember viaskodott volna benne egész életében.
Van a pici Camila, aki retteg az ismeretlentől, és tisztában van vele, hogy bármi rosszra fordulhat, sőt, eltudja képzelni élének, hogyan, és azt gondolja, hogy biztonságosabb otthon, minthogy részt vegyen bármiben. Aztán ott a másik Camila. És ő tudja, hogy mit akar az életben, tisztában van vele, hogy milyen kevés időm van arra, hogy a pici Camila irányítsa azt, miközben telik az idő, és megragadja a fiatalkori énemnek a kezét és és kierőszakolja őt az ajtón.
Cabello arra biztat mindenkit, hogy verje ki a fejéből, hogy bárki is bármire születik, ugyanis azzá az emberré lehet válni, aki milliók előtt lép fel abból a lányból, aki az ajtón se mer kimenni.
Emlékszem, mennyire elbátortalanított, amikor azt éreztem, hogy bizonyos emberek arra születnek, hogy bizonyos dolgokat csináljanak. Mindig is bennük volt. Mindig kifele nyitottak, mindig imádtak szórakoztatni, mindig ilyen bátrak voltak, mindig ennyire nyíltak voltak. Az igazság az, hogy te döntöd el, hogy ki lesz belőled. Minden nap. Nem a tehetségről vagy a sikerről beszélek. Úgy értem, hogy milyen típusú ember válik majd belőled.
Az énekesnő még ma is fél picit új emberekkel találkozni, de mint írja, elképesztően sokat javult ebben is az évek alatt és ma már megtanulta jól érezni magát emberek között.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
I remember growing up hearing stories of the singers I loved, all the stories sounded the same, kids who would grow up performing for their families and putting on talent shows for their parents when they were little who grew up to be dazzling to me. I was the opposite, I never ever sang in front of my parents or friends and would get flustered when they would ask me to, I sang in my room when my parents left for Walmart and cried when one day I saw them filming me through the crack of the door, I got teary eyed when people sang happy birthday to me because people looking at me actually made me overwhelmed. I was generally incredibly nervous and socially anxious when I was little; and people always have this look of disbelief when I tell them that. I did an interview the other day where I got it again, the interviewer said something along the lines of “So… how’d you end up here?” The answer is, I feel like my whole life there’s been two Camila’s in me. There’s little Camila that is terrified of the unknown, is aware of all the ways everything can go wrong, (actually can picture them vividly lol), and thinks it’s safer to stay home than to play ball. Then there’s the other Camila. And she knows what she wants out of life, is aware of how little time I have to let little Camila run the show while time passes by, and grabs young me by the hand and forces her out the door saying “Let’s go. You’ll survive, and I’m not gonna miss out on this. Let’s go.” And that is literally how I can sum up how I’ve gotten to this point in my life. (I’m talking about as a person, not success.) remember feeling discouraged when I felt like some people were just “born” to do things. That they always had it in them. “They were always this outgoing, they always loved to entertain, they were always this bold, they were always this outspoken.” (…..continue)
camila (@camila_cabello) által megosztott bejegyzés, Júl 21., 2019, időpont: 10:14 (PDT időzóna szerint)
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
(part 2..) The truth is you decide who you’re going to be. Every day. I’m not talking about talent or success. I just mean the type of person you’re going to be. If you haven’t been very brave, or very social, or wild, or an adventure seeker, if you describe yourself as the opposite of those things… it doesn’t mean you can’t be. The other you needs to grab little you by the hand, yank you by the hairs and tell you, “Let’s go.” Little me hasn’t left. I just don’t let her boss me around as much. I felt like sharing because I think sometimes we see other people do things and think “Ah, well.. that’s just not me. I’ve never been like that.” It’s NOT TRUE. I’m telling you. I went from never wanting to sing in front of my family to being addicted to performing, from being too anxious to hang out with new people to… still being a little anxious but having THE BEST time and making irreplaceable memories. The essence of me is the same, but i’ve changed so much as a person. You choose who you’re going to be. Force yourself to do what you’re afraid of, always- and go after what you want and who you want to be, because you’re worth that. You’re worth the fight. It’s the most worthwhile one there is. Love you ❤️
camila (@camila_cabello) által megosztott bejegyzés, Júl 21., 2019, időpont: 10:20 (PDT időzóna szerint)
Kiemelt kép: Christian Vierig/Getty Images
