Olvasóink közül többen is meghökkentőnek tartják, hogy néhány híresség súlyos betegségével turnézik a médiában. Igaz, ők többnyire arra hivatkoznak, hogy példát szeretnének mutatni kitartásban, szeretnék felhívni a figyelmet a megelőzésre, de ez mit sem változtat a tényen, hogy közben mutogatják magukat. Szerepelni pedig jó, vagy inkább kifizetődő, főként azoknak, akik egykor ugyan szebb napokat láttak, de egy ideje esetleg kevesebbet kapnak a reflektorfényből.
Terry Black
Fotó: RTL Klub / Sajtóklub / Bársony Bence
Terry Blacket is gyakran érte az a vád, hogy csakis azért beszélt tüdőrákjáról, meg a mellében lévő csomóról, hogy foglalkozzanak vele. Korábban ezzel a váddal magát az érintettet is szembesítettük, aki elmondta, nem foglalkozik az ilyen pletykákkal.
Bódi Sylviről néhány napja számos újságcikket is olvashattunk, amelyek azt taglalták, rákos „elősejteket” találtak a méhszáján, ami miatt azonnali műtétre volt szüksége. A probléma csak az, hogy már 2007-es cikket is találtunk, amely szintén ezt a témát taglalja a modellel kapcsolatban. Az ember nem igazán érti, miért kell éveken keresztül mindig előrángatni egy ilyen, egyébként valóban tragikus témát.
Persze nem csupán a már említett két celeb az, akinek hasonló problémájáról többször is hallhattunk már. Zalatnay Cini is számos alkalommal elmondta, hogy szembenézett a halálos kórral. A lánya által írt könyvben is szó esett arról, hogy Cininél bizony „rezgett a léc”, miután kiderült, hogy súlyos beteg.
Bódi Sylvi
Fotó: RTL Klub / Sajtóklub / Bársony Bence
És vannak olyanok is, akik csendben viselték a szörnyű betegséget, tragédiájukról csak már akkor értesültünk, amikor késő volt. Emlékezzünk vissza Cseh Tamás tragédiájára, de a közelmúltban elhunyt Böröcky Józsefet is csak akkor akarta mindenki megszólaltatni, amikor már a végső stádiumban volt, és hasonlóan szomorú helyzetbe került Antal Imre is.
A pszichiáterek szerint nem szabad azonnal elítélni azokat a hírességeket, akik nyíltan beszélnek betegségükről. Egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy szereplési lehetőségnek tekintik az adott helyzetet. Sokak lelkének jót tesz, ha beszélhetnek problémájukról, akkor ugyanis megkönnyebbülnek. Ismerjük a szállóigét: „Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát, mindenkinek!”. A pszichiáter szerint lehet, hogy éppen ez vezérli a hírességeket is, amikor betegségükről nyilatkoznak.
