Foci

Bakancslistás élmény lett kimenni egy DAC-meccsre

Világi Oszkár a Felvidék legvagyonosabb magyarja, a legnagyobb szlovák céget, a Slovnaftot vezeti, tulajdonosa a dunaszerdahelyi focicsapatnak, amely jelenleg a második a szlovák bajnokságban. Világi négy és fél éve vette meg a klubot, amely szerinte eddig a kitűzöttnél gyorsabban vette a lépcsőfokokat, és immár követendő példának számít a többi szlovák egyesület számára. A DAC meccseire sokan járnak Magyarországról is, és akit elkap a hangulat, az szinte biztos, hogy visszatér.

Azt mondta a DAC-akadémiát bemutató sajtótájékoztatón, hogy amikor felvetődött a most átadott létesítmény ötlete, akkor úgy volt vele, megpróbál csodát tenni. Megtörtént a csoda vagy még van mit tenni érte?

A munka 99 százalékával készen vagyunk, ha valaki körbejár a területen, akkor meg fogja érezni a hely hangulatát. Ami még szükséges, az a munka és a tudás, amit hozzá kell tennünk az akadémiához, de nap mint nap azért küzdünk, hogy ebben egyre jobbak legyünk. Úgy gondolom, a csoda már itt van, és biztos vagyok benne, hogy nagyon jó érzésekkel tölti el az embereket, ha körülnéznek a létesítményen. Én minden hétvégén kijövök ide, és aztán feltöltődve távozom.

2014 tavaszán lett a DAC tulajdonosa. Az akkor kitűzött célok mind megvalósultak?

Amit akkor elképzeltem, azt korábban értük el, mint vártam, gondolok itt arra, hogy már idén szerepelhetünk a nemzetközi porondon, pedig úgy kalkuláltam, csak jövőre jöhet össze. Fokozatosan haladunk előre, kellett hozzá sokak segítsége meg némi szerencse, de jó úton járunk. Hiányérzet nincs bennem, sőt többet kaptam, mint amit vártam, vagy amit érdemelnénk, de ez azt jelenti, hogy valószínűleg jól csináljuk, amit csinálunk. És ami fontos, tiszta szívvel csináljuk.

A következő cél a bajnoki cím? Tavaly harmadik lett a DAC, most második helyen áll a nagy rivális Slovan mögött.

Igen, most már azt szeretnénk megcélozni.

Mit jelent önnek a DAC? A szívügye a klub?

Több annál, az életem része.

Fotó: Bielik István / 24.hu

Azt mondta, Szlovákiában sokan nem tudják értékelni, ha valami jó dolog történik. Máshogy néznek az emberek a DAC-ra, amióta a klub fölszálló ágban van, több lett az irigyük?

Minden országban vannak olyanok, akiknek megfelel a langyos víz, és örülnek annak, ha nem történik semmi. Itt is vannak ilyenek, de úgy érzem, a többséget lenyűgözi a teljesítmény és az az elszántság, amivel csináljuk ezt. Nem dolgozunk ellenséges légkörben, de nincs is könnyű dolgunk, de ez nem baj, megszoktuk, ez a mi életterünk.

Azt tudjuk, hogy jó kapcsolatot ápol a Magyar Labdarúgó Szövetséggel, de nem volt soha tervben, hogy egy magyarországi klubnál is szerepet vállaljon?

Ha csinálok valamit, akkor szeretek arra maximálisan koncentrálni. Nekem csak egy klubom van, a DAC, nem akarok még egyet.

Az akadémia mikor hozhat kézzelfogható eredményeket akár az első csapatnál használható, akár külföldre eladható játékosok terén?

Van már 10 válogatottunk, négy évvel ezelőtt pedig egy sem volt, ami azt jelenti, hogy haladunk előre. Ma is vannak eredményeink, és a helyzet csak javulni fog az akadémia létrejöttével.

Azt nagyjából sejtjük, hogy mit jelent a DAC a felvidéki magyarok számára, de hogy tekintenek a szlovák futballszurkolók a klubra?

A szlovákok számára szerintem mi egy követendő példa vagyunk, az infrastrukturális fejlesztések terén mindenképp. Amit csináltunk, azt sok klub szeretné véghezvinni.

A szlovákiai magyarságnak pedig a DAC mindig is egy intézmény, egy érzelmi bástya volt, és ez így is marad.

Van arról adatuk, hogy az anyaországból mennyien járnak ki a DAC hazai meccseire?

Pontos adat nincs, de sokan. Most 7500 az átlag nézőszámunk, ebből néhány száz biztosan Magyarországról érkezik. Ma már bakancslistás élménynek számít egy DAC-meccs megtekintése. Aki egyszer eljön, azt elkapja a hangulat, és utána valószínű, hogy máskor is visszajön.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik